Kalózok ideje

Noha a kalózkodás egyidős a vízre szállt emberrel és az elmúlt ötezer évben egyetlen napra sem szűnt meg, nagyipari módszerekkel történő gyakorlása az utóbbi tíz-tizenkét esztendőben vívta ki magának a vezető hírekben történő újabb felbukkanás jogát. Egy tegnapi hír okán most nézzünk körül egy kicsit ezen az izgalmas, tőlünk hálistennek elég messze található területen.

A videojátékok és az Xbox előtti korszakban a fiúgyermekek (közöttük a jelen poszt szerzője) kedvenc időtöltései közé tartozott a kalózos könyvek olvasása, illetve az ilyen témájú filmek nézése és újranézése és újranézése és… A jelenlegi harmincas-negyvenes korosztályból ki ne emlékezne a Cooper-féle Vörös Kalóz kalandjaira, vagy A kincses sziget körüli afférra? Az óceán Robin Hoodja, illetve Long John Silver romantikus figurája helyett (ez utóbbi akkor még csak kalóz volt, nem pornószínész-művésznév) napjainkban azonban sokkal kevésbé rokonszenves alakok lesnek az óceánok utazóira, egyre több gondot okozva a világkereskedelem szereplőinek.

A tengeri turistautak példa és előzmény nélküli népszerűsége, a teherhajókon szállított árucikkek értékének folymatos növekedése, az egyre több tengerjáró luxushajó utasainak (nem csak) vélelmezett fizetőképessége olyan vonzerőt jelentenek a 21. század kalózainak, amelynek nem tudnak (és nem is akarnak) ellenállni.

Hát gondoljunk csak bele annak a huszonéves szomáliai vagy indonéz legényembernek a helyzetébe, aki előtt egyfelől a családonként napi 5–10 dollárból való tengődés, másfelől a szomszéd faluban lakó haverok példája lebeg, akik egy 300 dollárnyi gyorskölcsönből vásárolt AK-47, két tár, negyven-hatvan darab lőszer, egy kiélezett bozótvágó kés, valamint öt dinamitrudacska (esetleg három kézigránát) birtokában két nap alatt megcsinálták a szerencséjüket egy óvatlan kereskedelmi vagy turistahajó ellenében, és azóta is ők a vidék császárai: friss hús és tiszta víz minden nap, kecskék az ólban, rezgő mellű hajadonok a helyi diszkóban, ahol ezerrel szól a Neoton família…

Mondd, te mit választanál?

A magyar Btk. szerint ez majdnem klasszikus rablás; nekünk (azon kevés állam közé tartozván, amelynek nincs tengerpartja) nincs speciális, a nyíltvízi kalózkodást külön büntetni rendelő paragrafusunk (mint például – ha jól emlékszem – a románoknak); játszhat még ugye az emberrablás (Btk. 175./A), fix idevág a szűkszavúnak egyáltalán nem minősíthető leírású légijármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (Btk. 262.), na meg a jó öreg terrorcselekmény (Btk. 261), már ha a kalózok további huncutságra készülnek állam vagy állami szerv, esetleg nemzetközi szervezet ellen. Hogy hogyan is állunk/állnánk a halmazattal, majd az erre keveredő és unatkozó büntetőjogászok megmondják.

A biztosítótársaságok nyilvánosságra hozott adatai szerint a világtengerek kalózai 2007-ben több milliárd eurós veszteséget, illetve haszon-elmaradást okoztak a 265 dokumentált (és minden kétséget kizáróan bizonyított) támadással. Ebbe természetesen nemcsak az elrabolt árucikkek értéke, vagy a túszul ejtett utasokért kifizetett váltságdíj számít bele, hanem a nyomozás, a nem tervezett kikötői illetékek, vagy a hajó helyreállítási költsége is – már ha a kiürített hajót egy huszáros robbantással nem tüntetik el a támadás után, ahogyan az egyre gyakrabban előfordul. Aztán helyszíneljen az, akinek két párttagkönyve van.

A látencia nagy: csak minden harmadik-negyedik kalózakciót jelentenek a sértettek (már ha életben maradtak). Ennek az az egyik oka, hogy inkább leírják balesetként, mert egy kalózakciót követően ugrásszerűen megnőnek a biztosítási díjak; közhely ugyan, de nem árt ismételten leszögezni: a biztosítók vezérigazgatói székében és a részvényesek közgyűlésén nem Teréz anya legjobb tanítványai ülnek.
A legveszélyeztetettebb régió az Indonézia és Malajzia között húzódó Malakkai szoros környéke (ez egyben Földünk egyik legérzékenyebb stratégiai pontja is, mint a legfontosabb átjáró a Csendes és az Indiai óceán között), majd ezt követik az Afrika szarva melletti vizek (a szomáli partokkal, amelyek közelében a tegnapi hírben szereplő (ellen)tengernagy is felbukkant); Nigéria partvidéke (ahol – üdítő változatosságként – ezek szerint nem csak kábszercsempészek, láncleveles csalók és pénzmosók élnek) a bronzéremre lenne esélyes egy veszélyességi versenyben. És hogy ne csak rossz híreket mondunk: az utóbbi években a Karib-tengert (elsősorban az USA parti őrségének és haditengerészetének, továbbá a Royal Navynek köszönhetően) sikerült viszonylag biztonságossá tenni. A veszélyeztetett államok parti őrségei őket tekintik etalonnak, azzal a különbséggel, hogy sem a US Coast Guard, sem Őfelsége haditengerészete nem szokta a tengerbe lőni az elfogott kalózokat, míg az ilyen egyszerűsített büntetőeljárás állítólag nem áll messze sem a maláj, sem az indonéz hadsereg kalózellenes alakulatainak gyakorlatától (az indonéz kollégák itt felül láthatók, munkaidőben). Itt oldalt pedig a maláj archetípus.

 A tengeri útonállók nem válogatnak az eszközökben: a durva, esetenként kegyetlen rajtaütéseket mind gyakrabban megelőzi egy igen alapos felderítő munka, melynek keretében részletesen tájékozódnak a kiszemelt hajó szállítmányáról, legénységéről, esetleges fegyverzetéről, beszerzik az alaprajzokat, a szállítólevelek és a biztosítási szerződések másolatát. Olykor még arról is gondoskodnak, hogy a legénység vagy az utasok közé (kvázi fedett nyomozóként) előzetesen saját embert építsenek be, aki folyamatosan tájékoztatja őket az éppen aktuális helyzetről. Műveleti körültekintés – mondanák a katonák.

A köztörvényes problémák súlyosak ugyan, de a biztonságpolitikai elemzők rémálmaiban egy olyan terrortámadás szerepel, amely – teszem azt – egy 300-400 ezer tonna kőolajat szállító tanker hatalomba kerítésével indul, és a tartalom vízbe engedésével zárul. Ha egy ilyen merénylet az USA keleti partjainál történne (a Boston-New York-Norfolk vonal előtt bárhol a tengeren), négyszer (más vélemények szerint nyolcszor) akkora gazdasági kárt okozna az Államoknak, mint a 9/11-es terrortámadások. És sokkal nehezebben helyrehozható következményekkel járna; gondoljunk a másfél-két millió, egyenként 200 literes hordónyi nyersolajra, amint csendesen szétterül az óceánon, majd eléri a partot…

 Az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezményének (UNCLOS, 1982. december 10.) egyik fejezete a nyílttengeri kalózkodással foglalkozik. A precíz meghatározást követően (mit is nevezünk kalóztevékenységnek?) valamennyi tagállam felé ajánlást fogalmaz meg, melyben szigorúan büntetni rendelik ennek minden formáját, még az olyan területeken is, amelyek minden állam joghatóságán kívül esnek (nemzetközi vizek).

Mindaddig, amíg a világkereskedelem volumenének 80 (más források szerint 90) százaléka tengeri úton bonyolódik, amíg egy év alatt 70 ezer kereskedelmi hajó szeli át a vizeket, s amíg a világóceán 99 százalékán ötszáz mérföldes körön belül nincs egyetlen katonai vagy rendészeti jármű sem, a kalózoknak könnyű dolguk van: csak a zsákmánnyal kell szembenézniük. Mondjuk ki: úgy érezhetik magukat, mint mackó a puszedligyárban. És még éjjeliőr sincs, csak a csábító édességhegyek.

27 hozzászólás

 1. kisfiu333 — 2012-02-24 00:01 

Jó cikk :) Nemrég egy orosz hadihajó kapott el kalózokat. Ők elegánsabban oldják meg a problémát: mentőcsónakba a díszes társaság és jó utat!

 2. taser — 2012-02-24 04:42 

Ezt a témaválasztást Gratula. Éppen most megy itt a balhé mert két olasz kommandós rommá lőtt egy indiai halászhajót. Az indiánok le is tartóztatták őket a legközelebbi kikötőben. Az olaszokat preventív céllal ültették fel egy olasz kereskedelmi hajóra. Ők azt állítják a békés halászok igencsak erősen lövöldöztek a hajó felé aztán jött a meglepi mert a két srác meg jól levarrta őket. Illetve nem egészen jól mert maradtak túlélők akik azt állítják ők békésen halászgattak amikor a fránya olasz tengerészek elkezdtek célba lőni rájuk.Az egész olasz diplomácia itt nyűzsög . Ők az embereiknek hisznek az indiaiak meg a ” halászoknak”. Kiváncsi vagyok mi sűl majd ki belőle

 3. untermensch4 — 2012-02-24 09:50 

azért egy kamerával kiegészítve a kommandósokat működhetne a módszer. Ha az a jelszó hogy kalózokkal nem tárgyalunk legfeljebb addig kell egy-két túlélő amíg elmondják melyik kikötőből indultak, a felvétel végén pedig a maradványok a vízen (túlélők nincsenek, az elfogottakat “szökés közben” lelőtték). Ha egyébként haditengerészete is van a megtámadott hajó országának akkor következő lépés a kikötő lerombolása. Utolsó lépés a sajtótájékoztató: ha a mi zászlónk alatt hajózót kalózok támadnak meg mind meghalnak aztán a kikötőt ahonnan jöttek legyaluljuk. Illusztrált szórólapok a partvidéki lakosságnak hogy a legényembereknek segítsen a karrier-választásban.

 4. rogaldorn — 2012-02-24 10:57 

Azért az oroszok is tudnak élni, valahol a you tube-on kering egy felvétel róluk, ahogy hadi tengerészeik célba lövöldöznek egy békés kalózhajóra.

 5. vadlab — 2012-02-24 13:15 

szerintem erre gondolsz…
http://www.youtube.com/watch?v=yhkZwZ2h2uA

 6. gloriamundi — 2012-02-24 14:17 

Nocsak, kezd megint felpörögni a blog? :-)
Ez az egész beépülés, okmányok másolgatása és egyebek nem arra enged következtetni, h itt profik irányítják a dolgokat? Mert a falusiak aligha lehetnek ilyen jól képzettek, meg aligha lehet induló tőkéjük. Szóval, kik is állnak a jövedelmező vállalkozások mögött? És védelmi pénzért cserébe meg lehet úszni a támadásokat?

 7. fakir — 2012-02-24 16:28 

Vazzeg pont a 7 karakteres jelszót nem fogadja el.

Elég rendesen elintézték azt a hajót. Valszeg túlélő nem sok maradt.

 8. kisfiu333 — 2012-02-24 17:01 

Konteót szimatolok

 9. rogaldorn — 2012-02-24 17:53 

Esetleg jó pénzért orosz hadihajókat lehet legénységgel bérelni kalóz célokra… :D Csak, hogy tovább fokozzam az indulatokat…

 10. marcipan — 2012-02-24 18:04 

jack sparrowt nem megemlíteni milyen dolog? tudom, h lányok szeressék, de hát ilyen kis szexistának lenni, ejnye.

 11. gyepmester — 2012-02-24 19:08 

Nyilván nem árulok el titkot, de a régi idők kalózai sem voltak olyan szimpatikus emberek mint olvasmányaink kalózai. A mai kalózokról megoszlanak a vélemények. Ezt olvastátok?
http://index.hu/velemeny/menonemmeno/2008/11/27/szomalia_partjainal_kalozkodni_meno/

 12. miamai — 2012-02-24 22:59 

“sem a US Coast Guard, sem Őfelsége haditengerészete nem szokta a tengerbe lőni az elfogott kalózokat…”
ezt a részt olvasva nem bírom kihagyni ezt a – lehet, hogy már mindenki által ismert – jelenetet:
http://www.youtube.com/watch?v=yR0lWICH3rY

 14. tiboru — 2012-02-25 09:56 

Ja, ez nagyon kúl :-)

 15. iustizmord — 2012-02-26 09:35 

T, természetesen kihagytad a “visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel”c. bcs-t (Btk. 263./A.§) , mert valószínűtlen h a kuntakintéknek lenne a BRFK-tól (vagy BMFK, akármi) származó, meghatározott fegyverre szóló tartási, viselési engedélye, és ugye automata sorozatlövő fegyverre meg hadilőszerre nem is adnak… ezért a “Visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel” (263/B.§) is esélyes. mindez persze a “Bűnszervezetben részvétel” (263/C.§) tényállását is jó eséllyel felveti, meg a bűnszervezetben való elkövetés mint minősítő körülmény amúgy is esélyes.

 16. iustizmord — 2012-02-26 09:40 

a,úgy yess, ez leginkább egy többszörösen minősülő rablás lenne, 10-15 évig terjedő (halmazatban 20) szabveszttel. de egy büntetőjogi szemináriumon szépen feldolgozható lenne a dolog. majd ha a Prof is erre jár… :-)

 17. iustizmord — 2012-02-26 09:42 

végül, ha teszem az Arktika orosz atomjégtörőt szállják meg és hajóznak vele, az alábbi is megvalósulhat:

Visszaélés nukleáris létesítmény üzemeltetésével697

264/A. § (1) Aki jogszabályban meghatározott engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően nukleáris létesítményt üzemeltet, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt bűnszövetségben követi el, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Aki nukleáris létesítmény üzemeltetésével való visszaélésre irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

 18. kszabo — 2012-02-26 13:39 

Kalózokat áthúzni a hajó alatt, mint régen, utána horgonyláncra kiakasztani száradni. Időnként sóval meghinteni, behajózni a kivallatott kikötőbe, és horgonyt le parancsot kiadni. Aki lerágja magát a láncról az szabadon távozhat – mondta http://hu.wikipedia.org/wiki/Francis_Drake ő már csak tudja.

 19. zolcsika74 — 2012-02-28 09:23 

A problémát némiképpen az árnyalja, hogy a legénység igen vegyes etnikai képet mutat egy ilyen ker. hajón. Ennek megfelelően elég ciki, ha Őfelsége Haditengerészete túszmentő akciója közben véletlenül lelőnek egy Ukrán vagy Szerb állampolgárt. Ezért gennyes az egész, és ezért nem tudnak nagyon mit tenni.
Volt egy sorozat, ahol a HMS Northumberland-ot elkísérte egy stáb. Nem bírtam nézni a töketlenkedést:
– Ha még nincsenek akcióban, nem biztos, hogy kalózok
– Ha éppen másznak fel, akkor meg már nem lehet lőni, mert hátha vétlen civileket is veszélyeztetünk.
– Ha véletlenül sikerül elkapni őket, akkor meg a nemzetközi jog értelmében oda kell szállítani őket Mogadishou-ba a bíróság elé, mert azok az illetékesek. Azok meg röhögve lepacsiznak a kalózokkal és már kezdődik minden előröl.

Az oroszokkal azért más a helyzet, mert őket legendásan hidegen hagyja a saját nemzetközi, jogi megítélésük.
Mert a mentőcsónakos sztoriból is nemzetközi paláver lett..
Az orosz admiralitás erre csak annyit felelet : Nu sto? (és akkor mi van?)

 20. ace22 — 2012-04-05 18:13 

Beindult már a kalózvadászat is, üzleti alapon. Bocsánat, hogy nem a linket adom meg, az már nem él.

“http://luxus.blog.vg.hu/2009/06/24/szeretne-ak-47-sel-kalozokra-vadaszni-csak-penz-kerdese/

Szeretne AK-47-sel kalózokra vadászni? – Csak pénz kérdése
A Wirtschaftsblatt beszámolója szerint orosz luxusutaztatók fegyveres kalózvadászatokra viszik a szomáliai partokra a tehetos ügyfeleket.

3 500 fontba, azaz mintegy 1,1 millió forintba kerül egy napnyi extrém luxus az orosz cégeknél. A tehetos utasok ezért a pénzért magánjachtokon a világ legveszélyesebbjének számító szomáliai partok mentén hajózhatnak abban a reményben, hogy kalózok támadják meg oket – számol be az Ananova a Wirtschaftsblatt információi alapján.

A turistákra volt különítményesek vigyáznak, kalóztámadás esetén az orosz katonák gránátokkal, gépfegyverekkel és rakétavetokkel válaszolnak. Ha valaki szeretne részt venni a kalózüldözésben, napi plusz 5 fontért kaphat egy AK-47-est és további napi 7 fontért 100 darab loszert.”

 21. tiboru — 2012-04-05 22:35 

Köszi!

Az ötlet meg qrvajó szerintem, biztosan rengeteg az unatkozó milliomos, az obsitosok meg legalább keresnek egy kis zsét :-)

 23. szunditj — 2012-05-11 13:13 

Még létezett a Szovjetunió, amikor (ha jól emlékszem ’88-ban) a híradó is bemondta, hogy történt egy érdekes kalóztámadás Szingapúr közelében. Egy tisztelgő látogatásra érkezett szovjet rombolót támadtak meg kalózok, amikor hajnalban hazaindult. A támadók valószínűleg inkább vakok lehettek mint bátrak, mert a sötétben a rombolót egy közvetlenül utána kifutó és nagyon értékes darabárú-rakományt szállító hajóval téveszthették össze. A tanúk szerint a meglepett romboló elképesztő tűzerővel válaszolt, a támadók további sorsáról már nem szóltak a hírek, minden bizonnyal azért, mert már nem volt további sorsuk. Akkoriban a szovjet rombolókon még a horgonyláncon is lógott valamilyen gépfegyver. Azért megnéztem volna a kalózok arcát, amikor rájöttek hogy valamit nagyon benéztek. Napokig ezen röhögött mindenki. De úgy látszik, a kalózkodás ma sem jellemzően az IQ bajnokok mestersége:
http://index.hu/kulfold/hirek/2012/01/12/spanyol_hadihajot_tamadtak_meg_a_szomaliai_kalozok/

 24. tiboru — 2012-05-11 15:31 

Na, én is megnéztem volna a jelenetet :-)

 25. bibo65 — 2012-05-16 22:49 

Kedves Tiboru, és olvtársak!

Ilyen helyzetekben nem szeretem a szakmámat. Nem igazán tudok (lehet) dicsekedni sajnos. Ma este volt alkalmam együtt sörözni az EU katonai törzsének igazgatójával (http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cmsUpload/CV_LtGen_VAN_OSCH.08.02.11.pdf 3 csillagos tábornok). Sok dolgot elmondott az utóbbi küldésről (http://www.origo.hu/nagyvilag/20120515-kalozokra-csapott-le-ejszaka-egy-eukommando.html), a felderítésről, a tárgyalásokról, a végrehajtásról. Sajnos, nem adhatom tovább az információt. Ez az, amit nem szeretek. Szóval: bi-bi-bí, tudok valamit, amit Ti nem!
Bakkaer! Elég szar így verni a mellényt, hogy semmi konkrétum nincs mögötte, akár hazudhatok is…
A lényeget azonban a mester már megfogalmazta: a kalózok ideje lejárt…

 26. tiboru — 2012-05-20 17:41 

Hú, pedig többedmagammal szívesen meghallgattuk volna az élménybeszámolót…

 27. cs1p1 — 2014-06-24 23:50 

Már korábban olvastam a blogodat rendszeresen, mielőtt a cikk született amit az elején hivatkozásként beraktál, de ma olvastam először ezt a részt. Nagyon tetszett. Köszönöm Tiboru
Cs.P.

RSS feed for comments on this post. TrackBack URL

Szólj hozzá

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.