Önök kérték 1.0 – A “szövetségi bűncselekmény”

A közelmúltban kaptam egy levelet, amelyet egy Tiborublog-olvasó írt, s amelyben arra kért, hogy ha belefér, írjak már egy rövidke posztot arról, hogy pontosan mi is az amerikai krimikben oly gyakran hallható „federal crime” (szövetségi bűncselekmény), és hogy miért szoktak ezen összekapni a helyi nyomozók a (náluk sokkal jobban öltözött és fésült) FBI-os fiúkkal.

Nos, mivel pont ezt a témát érintem éppen egy másik posztban, amin dolgozom (s amit egy másik olvasói levél nyomán kezdtem el), nem látom akadályát, hogy – egy új sorozatot indítva – SamuElly olvasónk kérdésére (egy kicsit kifejtősebben) most válaszoljak.

Kezdjük az egyszerűbbnek tűnő kérdéssel:

Hogy mi az a szövetségi bűncselekmény? Nos, látszólag roppant egyszerű: az a törvényszegés, amit nem tagállami törvény rendel büntetni, hanem a szövetségi (úgymond központi) törvényhozás által hozott jogszabály, az szövetségi bűncselekménynek minősül, s mint ilyen, az ügyben eljárni (például nyomozni) csak szövetségi hatóság jogosult (például az FBI – de erről majd egy másik posztban).

Azt biztosan mindenki tudja, hogy az USA 50 tagállamból és egy (a fővárost magába foglaló)  szövetségi körzetből (District of Columbia) áll. Mindegyik államnak megvan a maga büntető törvénykönyve és büntetőeljárási kódexe, amelyek egymástól – akár jelentős mértékben is – eltérhetnek. S olykor el is térnek: gondoljunk itt a legismertebb különbségre, vagyis arra, hogy egyes államokban van halálbüntetés (egyre kevesebben), másokban meg nincs. Vagy arra, hogy például Nevada egyes megyéiben engedélyezett a bordélyházas prostitúció, míg máshol szigorúan üldözik.

Figyelem: egy szövetségi bűncselekmény nem biztos, hogy súlyosabb, mint egy állami; tehát nem igaz az a kényelmes megközelítés, hogy „ami súlyosabb, az biztosan szövetségi, ami pedig enyhébb, az állami”. Ez nem az általunk megszokott „szabálysértés – vétség – bűntett” triász!  

Mindez a mi (kontinentális joghoz szokott) fülünknek talán nehezen érthető, ezért hozok pár amerikai példát.

Az emberölés (pontosabban ennek alapesete) klasszikus példája az állami szinten üldözendő bűncselekményeknek: Sue hirtelen felindulásból leszúrja Jimmyt; Joe „dolog elleni erőszakkal” lopást követ el (magyarul: betör valahová), de egy hagyományos autólopás is megmarad az 50 állam jogi keretein belül. Abban az esetben azonban, ha (a példáinknál maradva) Jimmyt mondjuk egy indián rezervátum területén, neadjisten egy postahivatalban vagy más szövetségi épületben teszik el láb alól, Joe egy nemzetközi repülőtér csomagmegőrzőjébe tör be, vagy a lopott kocsit átviszik egy belső államhatáron – na innen kezdve a történet hirtelen átvált szövetségi hatáskörbe.

Nekünk talán elég nehezen követhető, de az amerikaiak ebbe születnek bele, s nekik nem okoz túl nagy fejtörést a „szövetségi” és az „állami” bűncselemények elkülönítése. Az erre való fogékonyság, továbbá a tájékozottság főként a bűnözőknél térülhet meg, amint azt a következő (mulatságos) példából látni fogjuk.

Történt egyszer (ha jól emlékszem, valamikor a hatvanas években), hogy egy idahói kisvárosban a helyi haladó ifjúság két – az átlagosnál is egyszerűbb agyú – képviselője úgy döntött, hogy egy szatócsbolt feltörésével teszik színesebbé az unalmasnak induló hétvégét. Megvárták, amíg az üzlet bezár, majd felnyomták a hátsó ablakot, bemásztak és felpakoltak pár cuccot, ami a kezük ügyébe került: egy kis whisky, pár doboz cigaretta, egy képregény (elvégre kulturális igények is vannak a világon), két 12-es tömbnyi húszcentes bélyeg, talán egy kis ropi, rágó, ilyesmi. Mivel nem voltak elég körültekintőek, nem vették észre, hogy a szemközti ház egyik ablakából egy ráérő nyugdíjas néni (MINDIG vannak ráérős nyugdíjas nénik az ablakokban, erre tessenek odafigyelni!), szóval egy idős hölgy végignézte az egészet, s nem volt rest: rögtön tárcsázta is a helyi sheriffet, aki haladéktalanul a helyszínre sietett.

A két srácot elkapták, de ők (tekintettel a körülbelül 100 dolláros kárértékre és a büntetlen előéletre) viszonylag nyugodtak voltak, hiszen józan emberi számítások szerint úgy vélték: meg fogják úszni egy figyelmeztetéssel, netán egy felfüggesztett hat hónappal.

Tévedtek. Saccoljátok meg, mennyit kaptak.

Szabad a gazda?

Nos, első fokon ketten összesen 25 évet, amit egy fokozott biztonságú szövetségi fegyházban kellett leülniük (aztán mindenféle fellebbezés, panasz, szirszar következett, s tán hat év után szabadultak – de itt most nem is ez a lényeg).

A megfejtés: mivel az adott boltban bélyeget is árusítottak, s az elkövetők ebből is magukkal vittek, a hatóságok az ügyet szövetségi bűntetté nyilvánították, mert a szatócsüzletet ilyen szempontból egyenértékűsítették egy postahivatallal. Márpedig az amerikai postánál (USPS) szövetségibb szervezet talán nem is létezik, s egy szövetségi intézmény sérelmére elkövetett bármiféle bűncselekmény főbenjáró bűn…

Azt talán mondanom sem kell, hogy szövetségi balhénak minősül mindenféle államellenes bécsé, a kémkedéstől a hazaárulásig, de ugyanebbe a kategóriába esik a rendőrjelvény hamisításától kezdve a társadalombiztosítási csaláson és a terrorizmuson keresztül a kislányok nemi szerveinek rituális megcsonkításáig (!) még vagy 200 bűncselekményforma. Ezek közül is kiemelkedik a „nyilvános helyen elhelyezett levélszekrény vagy postaláda megrongálása vagy megsemmisítése” elnevezésű, amiért akár két évet is kaphat a magáról megfeledkezett vandál.

A szövetségi balhék jelentős részének felsorolását megtalálhatjátok az USA Szövetségi Büntető Törvénykönyvében. És persze a napi politikának is komoly szava van abban, hogy mikor melyik bűncselekmény kerül át a “szövetségi” kategóriába; 9/11 óta bizony szép számmal szaporodtak (ma már egy városi vízmű területére történő, engedély nélküli belépés is ennek minősül; nem nehéz kitalálni, miért…)

Ami pedig SamuElly második kérdését illeti („miért szoktak ezen összekapni a helyi és a szövetségi zsaruk?”), csak azt tudom mondani, hogy sok esetben (lásd az előbbiekben említett konkrét példa a két idahói hülyegyerekről) bizony első blikkre nem egyértelmű, hogy egy adott balhé nyomozása maradhat-e a helyieknél, vagy tokkal-vonóval együtt elviszi valamelyik szövetségi nyomozó hatóság az ügyet. Egyetlen kakas sem szereti, ha a saját szemétdombján egyszercsak egy idegen (talán nagyobb sarkantyújú és rikítóbb tarajú) vetélytárs jelenik meg, s alázza porba a tyúkok előtt. Különösen bántó lehet ez olyan esetekben, amikor az ügy könnyen megoldhatónak látszik, s a helyi erők úgy élik meg a felsőbb hatáskörbe vonást, mint egy sikeresnek és eredményesnek kinéző ügy kiragadását a kezeik közül.

A felsőbb szervektől jövő arcokat soha sehol nem szeretik kifejezetten – noha pl. az FBI a szó szoros értelmében nem felettes szerve egyik városi vagy állami rendőrségnek sem. „Csak” magasabb lépcsőfokán áll a bűnüldözői hierarchiának.

Ha van véleményed a témáról, esetleg  saját sztorid, szívesen olvasnánk a kommentek között. És azon is el lehet gondolkozni (mi baráti társaságban már megtettük és kiválóan szórakoztunk), hogy milyen hatása lenne idehaza, ha a magyar bétékába is bevezetnének egy olyan súlyosító körülményt, amelyik a megyehatár átlépésével mondjuk kettes szorzót alkalmazna a kiszabható büntetésnél, valahogy így:

– Elloptál egy kocsit Nógrádban? Egy év fogház az induló tétel.
– Nógrádban loptad a kocsit, de (akármilyen szándékkal) átvitted Borsodba? Két év fogházról indulunk.

Gyakorló jogászok hozzászólásaira különösen kíváncsiak vagyunk :-)

19 hozzászólás

 1. molnibalage — 2012-05-09 09:29 

Minden bolt árusítson bélyeget. Micsoda elrettentő eszköz :)

Egyébként ezen a ponton az írás magának mond ellent. Nem azért lett súlyos a tétel, mert szövetségi bűncselekmény. A Posta – itthon ezt kiemelten közfeladatot ellátó intézménynek nevezik asszem – elleni bűncselekmény az, ami súlyon. Számomra akkor is vicc, hogy ezért kaptak fejenként ~12 évet.

Kíváncsi lennék, ha itthon is két év lenne a postaláda rongálás és lopás büntetési tétele, akkor mennyi lopnák / vandálkodnák szét őket..

 2. Rókakígyó — 2012-05-09 10:17 

én nem sok megrongált postaládát láttam… Nálunk alapvetően más jellegű a bűncselekmények elkövetése. Nehezen tudom elképzelni, hogy valaki postabélyeget lopjon vagy postára betörjön. A liberalizáció hamarosan megérkezik a postához is és akkor ez változhat. Ami nagy különbség a két ország között: nálunk nincs megyei szintű törvénykezés.

 3. gloriamundi — 2012-05-09 10:38 

Azért az amcsik nem normálisak, mikor ennyire nem áll arányban az elkövetett bűn a büntetéssel. Ebben aztán semmi esetre sem követendő példa az USA.
Az mindig jópofa, mikor összevesznek az ügyeken, itthon is ennyire ragaszkodnak a nyomozók a saját ügyeikhez?
Párbeszédek, mint:
You’re standing in my crime scene.
No, you’re in mine. :-P

 4. dabomisi — 2012-05-09 11:03 

Kíváncsi lennék, hogy ez esetben mennyi hely lenne a börtönökben :D

 5. damarci — 2012-05-09 11:55 

Azt nem tudom, hogy vidéken vagy kiemelt szerveknél hogy van, én budapesti kerületi nyomozóként sírni tudtam volna az örömtől, amikor egy-egy aktámban kiderült, hogy nem mi vagyunk az illetékesek, és valamelyik másik szerv foglalkozik majd tovább az üggyel. Magamban sokszor el is képzeltem, hogy előadom azt, az amerikai filmekben gyakran látható jelenetet, amikor a felháborodott nyomozó a főnöke asztalára dobja a jelvényét és a pisztolyát, mert nem foglalkozhat tovább az üggyel. Azt hiszem, rövid úton elküldtek volna egy pszichológiai felülvizsgálatra.

 6. tiboru — 2012-05-09 12:43 

Akkor is szívesen adtad, amikor már megvolt az elkövető, elvitte a balhét, s már csak a jegyzőkönyvezés maradt hátra?

:-)

 7. tiboru — 2012-05-09 12:48 

A klasszikus magyar hatásköri és illetékességi konfliktus (kerületi szinten) úgy nézett ki, hogy a Király (bocsánat: akkor még Majakovszkij!) utca páros oldalán a járdán fekvő hajnali részeget a járőrök áthúzták a páratlan oldalra, mert az már egy másik kerület :-)

Persze lehet, hogy ez csak városi legenda, de annó, amikor kezdtem, ezt a sztorit mesélték az öregek.

 8. professzorpizka — 2012-05-09 13:10 

Nálunk is időről időre vannak mindenféle szuperrendőrségi képletek, lásd NNI, TEK, SZBEI, KBI, NVSZ, NFVSZ, NFK, ANGN, komplett, izé, szóval a vége már egy másik rövidítési rendszer, de a tevékenység hasonló.

 9. kullancs — 2012-05-09 14:09 

A Tropa de Elite című örökbecsűben a hullával csinálták ugyanezt a brazil rendőrök. (De a kollégák is, úgyhogy mégis náluk kötött ki a hulla..:D)

 10. SzJoe — 2012-05-09 18:06 

A hazai börtönökben már most nincs hely. Jelenleg kb 140%-os a letöltőházak telítettsége, az előzetes házaké nagyjából 200%. Hatóságok figyelmébe: -Ez nem mérvadó és hivatalos nyilatkozat, hanem egy magánvélemény, melyet nem lehet hitelesnek tekinteni!

 11. face — 2012-05-09 18:23 

Az nem lehet, hogy azért morcosak mikor elveszik a ügyeiekt, mert azért plusz pénz jár ha nyomoznak? Arra gondolta, hogy lehet kapnak egy alapbért, hogy egyék a fánkot és ha nyomozniuk kell, vagy kiszállni egy helyszínre azért valamennyi többlet jár. Van ilyen?

 12. Rókakígyó — 2012-05-09 20:09 

biztos nem. És szerintem csak a filmben nem örülnek, ha elveszik az ügyüket.

 13. yenoee — 2012-05-09 21:17 

Hát ez a felosztás egész jól jött volna pl. a Cozma-ügy esetében…

 14. kszabo — 2012-05-10 05:19 

De időnként a címértés is okozott gondot – http://www.viccesviccek.hu/Doglott_lo
A másik viccet nem lelem, ott járőr húzatta át a sarkon ledöglött lovat a Swarzgruberből a Szántó utcába. Mert nem tudta bemondani a rádióba:)
Üdv

 15. tiboru — 2012-05-10 09:54 

:-)

Nem, ilyen bérezési rendszer egyik bűnüldöző szervezetnél sincs, sehol a világon.

 16. untermensch4 — 2012-05-10 16:02 

nem vagyok jogász de talán “közigazgatási határ átlépése” bűnözés közben lehetne súlyosbító körülmény, csak nem megye- hanem eu-tag országhatárra alkalmazva. más kérdés hogy a kontinentális jog logikájába hogyan illene ez

 17. minorkavidor — 2012-05-10 17:55 

De volt vármegyei törvénykezés!! Ráadásul skáig országos hatáskörű bűnüldöző szervunk sem!,
1848-ig a vármegyei pandúrok üldözték a betyárokat, de csak a vármegye határáig! A vmegyék határain nem egy olyan kocsma állt, mely egyik része az egyik megyéhez, másik része a szomszédmegyéhez tartozorr! Sobri Jóskáról, a híres betyárról maradt fenn az a monda, hogy mikor a zalai pandúrok, elérvén a kocsmát, átült a somogyi oldalra. S itt jön a csavar: meghívta üldözőit egy icce borra, azok meg mit tehettek mást, elfogadták a meghívást. A sztori befejezése: a zalaiak átírtak a somogyi kollégáknak, azok 1 héttel később ki is szálltak, de Jóskánk akkor épp máshol mulatta az időt.
A bűnüldöző szervek helyzetére visszatérve:
1848-ig vármegyei pandúrok.
1848-49 Madarász László irányítása alatt az Országos Rendőri Osztály (ez volt az első országos szerv) + pandúrság
1849-1867 osztrák zsandárság
1867-től önkormányzati rendőrségek vidéken 1881-ig pandúrok, 1881-től Magyar Királyi Csendőrség.
Figyelemre méltó, hogy maga a csendőrség sem volt teljesen országos hatáskörű. Hatásköre eredetileg nem terjedt ki a városokra, de mivel a kisebb városok általában nem győzték az önkormányzati rendőrség fenntartását, így térítési díj ellenében átadhadták rendészeti jogkörüket a csendőrségnek.
A valóban országos hatáskörű rendvédelmi szervek kiépítése, csak a Horthy-rendszer idején kezdődött., majd az államszocializmua idején válik kizárólagossá.

 18. adani — 2012-06-18 10:19 

Így igaz, a drákói szigor már az ókorban sem vált be, most sem fog. Ráadásul úgymond első áldozókat nem kell mindjárt sittre vágni ennyi időre, csak azt érjük el vele, hogy ott majd megtanul a többiektől mindent és mire szabadul már azt is tudja hová kell betörni és még azt is hogyan csinálja úgy, hogy most ne kapják el olyan könnyen. Viszont ha azt nézzük, hogy önvédelem meg birtokvédelem akkor USA a követendő, sőt a halálbüntetés létezésénél is. Ezt kéne átvenni, aki bejön a portámra és nem távozik onnan azt szó nélkül lelövöm és kész, minek jött ide? Hívta valaki? Texasi módszer, előbb lövök aztán kérdezek, még csak azt látom ,hogy mászik be a kerítésen, de amint 100%-ban biztos vagyok benne ,hogy befelé fog esni már lövök. A megoldás is egyszerű, nem kell betörni és akkor senki sem fog lelőni.

Súlyosbító körülmények ill. a Posta mint kiemelt közfeladatot ellátó társaság megvolt még 1950 körül is, sőt akkor még az állt ,hogy pl. aki távközlési vagy vasúti jelzőberendezéshez tartozó kábelt rongál vagy lop az statárium hatáskör és mérlegelés nélkül halálbüntetés. Ezt ma is be kéne vezetni ,vagy ha már halál nem lehet hát legyen életfogyt hiszen simán megáll pl .a terrorcselekmény is, az meg ugye naponta megesik ,hogy síncsavart, kábelt lopnak a színes fémgyűjtők, volt már halálos baleset is belőle, de vonatsiklás is.

 19. adani — 2012-06-18 10:20 

Én mint viccként ismerem, hogy találnak egy hullát a szolgálat végén a járőrök, ezért, hogy ne kelljen vele foglalkozni ,átcipelik a túlsó kerületbe, majd ott foglalkoznak vele. Az ottani járőrök meg leesett állal:
-Bakker, ez visszajött.

RSS feed for comments on this post.

Szólj hozzá

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.