A francia hírszerzés harci búvárai

A franciákat ismerők közül elég sokan tudják, hogy ha a République érdekeiről van szó, gall barátaink titkosszolgálatai meglehetősen rugalmasan kezelik nem csak az idegen államok törvényeit, de gyakran az emberi alapjogokat is. Persze egyetlen gumitalpú cég sem Teréz anyát vagy az öreg Gandhit választotta kabalafigurának, de a DGSE (Direction générale de la sécurité extérieure, vagyis a Külső Biztonsági Főigazgatóság, magyarul: a francia hírszerzés) gyakran még a CIA-t is megszégyenítő gyakorisággal nyúl erőszakos (és katonai) eszközökhöz (hogy ne menjünk messzebb, tessenek csak a Rainbow Warrior esetére gondolni).

Ma a titkosszolgálatok és a különleges erők összeborulásának egyik tipikus, a szakértői szemeket minden szempontból gyönyörködtető példájáról, a CPEOM-ról olvashattok.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Gideon és az alapok

Az egyik olvasónk feltette pár napja a kérdést: hogyan, mikor és miért alakultak ki a különleges katonai egységek, mire használják őket, miben különböznek a nemkülönlegesektől, satöbbi. Két barátom – nagyon okosan – rögtön lecsapott rá és rávilágítottak arra a tényre, hogy ezen kérdés megválaszolása egyfelől jócskán túlmutat blogunk keretein, másfelől talán pontosítani kéne a kvescsönt.

Amíg az olvasó gyűjti a muníciót, én arra vállalkozom, hogy mogyoróhéjban felvillantsam a szakmai gyökereket, s ideiglenesen megszakítva a konkrét különlegesekről szóló sorozatot, egy – ahogy a franciák mondanák – diagonális áttekintést nyújtok a téma elméletéről. Meglehet, az egész blogot, vagy legalábbis a „különlegesek” címkével ellátott részt ezzel kellett volna kezdenünk, de ez van; a logikai/kronológiai sorrend istenítése számos tudóst juttatott már a vérpadra.

(Erre a bombasztikus kijelentésre természetesen nem tudnék egyetlen példát sem mondani, de szerintem nagyon jól hangzik).

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A Leatherman-multiszerszám

Talán még emlékeztek a svájci bicskás posztunkra, amely közel 15 ezer letöltést élt meg az eredeti megjelenése óta. Nos, a sikerre való tekintettel ma egy másik (lassan szintén legendává érő) igazi fiús multiszerszám hátterével ismerkedhetünk meg, melynek elterjedtsége és népszerűsége már Európában is megközelítette az alpesi zsebkését, sőt: bizonyos szakmákban és szociális rétegekben meg is haladta azt.

Tisztelt uraim (no és ajándékozókedvű hölgyeim), a Tiborublog Leatherman-dossziéját olvashatjátok.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A Nagy Rendőrségi Átszervezés

A tegnapi nap híre volt a Belügyminisztérium döntése, melynek értelmében azonnali hatállyal teljes (!) állománycserét hajtanak végre a Nemzeti Nyomozó Iroda szervezett bűnözéssel, valamint gazdaságvédelemmel foglalkozó főosztályain, s jogutód nélkül (!) megszüntetik a Budapesti Rendőr-főkapitányság Szervezett Bűnözés Elleni Osztályát. Az intézkedés (egyelőre) körülbelül 420 rendőrt érint, akik területi szerveknél (kisvárosi és kerületi kapitányságokon) kapnak beosztást. Azt, hogy a maradék NNI-t a Készenléti Rendőrségbe integrálják, már egy hónapja tudható.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Szolgálati közlemény: reklámbanner

Kedves barátaim, olvasók!

Amint azt a BlogRepublik nyitóoldalán már jeleztem, elérkezett az idő, hogy mikroportálunk önfenntartóvá váljék. Ennek egyik első lépése a reklámbannerek kihelyezése. A “fiús, katonás” kategóriába tartozó blogjaimhoz (Tiborublog, Milstory, Hírsarok) igyekeztem olyan céget, illetve terméket kiválasztani, amely vélelmezhetően felkelti az itteni (túlnyomórészt a hímnemhez tartozó) olvasótábor érdeklődését, s nem idegen a military hangulattól. Mivel per pillanat nem szeretném a 18-as karikát kihelyezni, az explicitebb, pikánsabb témákat egyelőre hanyagoljuk, tehát formás női idomokat még ne keressetek a bannerek mögött.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A római Carcer Mamertinus

Tiszta szívemből remélem, hogy olvasóink között akadnak olyan polgártársak is, akik a büntetésvégrehajtás keretein belül a legjobb tudásuk szerint igyekeznek társadalmilag roppant hasznos tevékenységüknek hangot adni – már ha ennek az összetett mondatnak, különösen a “tevékenységnek hangot adni” szókapcsolatnak van bármiféle értelme.

Elsősorban nekik szól ez a poszt, de vízvezetékszerelők, kovácsok és ikonfestők kiemelt figyelmébe is ajánlom a Tiborublog rövid megemlékezését a világ (talán) legrégebbi fennmaradt börtöncellájáról.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Könyvajánló: Az amerikai polgárháború

Az egyik legtekintélyesebb magyar könyvkiadó illetékesei bátran vettek egy nagy levegőt, s a Tiborublog olvasói számára roppant csábítóan hangzó (és szellemes) „Hadiakadémia” címmel sorozatot indítottak.

A szóbanforgó kiadó volt olyan előzékeny, hogy mindenféle kötelezettség és előzetes feltétel nélkül rendelkezésemre bocsájtotta a (reményeim szerint nagyon hosszú életű) sorozat első két kötetét, amiért cserébe azt kívánom nekik, hogy a hadtörténészek istene vigyázza lépteiket.

Ha már ilyen jó fejek voltak, mai posztomban a (megjelenés sorrendje szerinti) másodikról szeretnék pár bővített mondatban beszámolni nektek, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy – blogunk ismeretterjesztő jellegének kihangsúlyozása mellett – egy kis reklámot is csapjak a kiadványnak.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Önök kérték 2.0 – Amerikai bűnüldözők

A múltkorában kaptam egy olvasói levelet, amelyben Orsi felvetette, hogy szívesen olvasna egy olyan posztot, ahonnan az érdeklődők – legalább alapszinten – képbe kerülhetnének a szépen burjánzó amerikai bűnüldöző szervezetekkel. Úgy is fogalmazhatnánk: egy amerikai rendőrségi Who’s Who – természetesen könnyed blogstílusban.

Az ötletet jónak találtam, s most eljött az idő, hogy az erről szóló posztot a legilletékesebb közönség elé tárjam. Minden kiegészítésnek, pontosításnak és kritikának örülni fogok a kommentek között.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Szent László király

Katonaszentekről szóló sorozatunk újabb állomásához érkeztünk. Mai hősünk (a már megénekelt Györgytől és Flóriántól eltérően) virtigli hazai játékos, noha – és nem tudom megállni, hogy ne az egykor jómellű ex-tornászlány, kvázi sportújságíró halhatatlanná vált szavait idézzem – ő sem a szülőföldjén látta meg a napvilágot.

A lovagkirályt (mintegy másodállásban) 15 éven keresztül a sajnálatos módon mára múlt idővé lényegült magyar Határőrség védőszentjeként is foglalkoztatták; a mai nap (a drogprevención kívül) az ő ünnepe. Vizsgáljuk meg tehát, milyen pályafutást tud felmutatni Szent László, akit a katolikus anyaszentegyházzal pofátlanul szembefordulók simán csak I. Lászlóként aposztrofálnak.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Ajánló: Hadsereg és közösségi média

Egy – több szempontból is – szakmába vágó cikket szeretnék a figyelmetekbe ajánlani, melyben a szerző (aki nem mellesleg a BlogRepublik, illetve a Tiborublog regisztrált tagja és őskommentezője) a közösségi média és a fegyveres erők kapcsolatát boncolgatja. Ha van véleményed az abban leírtakkal kapcsolatban, netán vitatkoznál a szerzővel egy kicsit, ezt örömmel fogadnánk itt, a hozzászólások között. Bányász Péternek pedig innen is gratulálok!

Az Örmény Védelmi Minisztérium Múzeuma 1.0

Az örmény fővárosba látogató turista egyszerűen nem tévesztheti el Örményország Anyácskát (helyi nyelven Mayr Hayastan), amint (a jereváni dombok legmagasabbikán) kivont karddal és lábhoz tett pajzzsal őrködik a haza biztonsága felett. Hasonlót Tbilisziben is láthatunk, csak ott a hölgyet (eléggé el nem ítélhető módon) Grúzia Anyácskának hívják, ahogyan arról ebben a posztban meg is emlékeztünk.

A jereváni anyácska nem csak azért érdekes, mert az egykori Sztálin-szobor 50 méteres magas talapzatán áll, hanem azért is, mert itt (vagyis a bazaltból épült talapzatban) található az örmény hadtörténeti múzeum.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Telefonkártyák – Őfelsége börtönei

Az emberi társadalomban a Tízparancsolat, illetve Hammurabi óta léteznek intézményesített tiltások és büntető törvények, s az ezeket megsértők negatív jogkövetkezményekkel számolhatnak; a kor, az aktuális erkölcs és szokások függvényében  az évezredek során az előírásokat megsértők végtagjainak számát mesterségesen csökkentik, testükben mindenféle folytonossági hiányokat idéznek elő, megfosztják őket az oxigén-, fehérje-, illetve vérellátás állandóságától, vagy olyan fájdalmat okoznak nekik, hogy csak na.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Önök kérték 1.0 – A “szövetségi bűncselekmény”

A közelmúltban kaptam egy levelet, amelyet egy Tiborublog-olvasó írt, s amelyben arra kért, hogy ha belefér, írjak már egy rövidke posztot arról, hogy pontosan mi is az amerikai krimikben oly gyakran hallható „federal crime” (szövetségi bűncselekmény), és hogy miért szoktak ezen összekapni a helyi nyomozók a (náluk sokkal jobban öltözött és fésült) FBI-os fiúkkal.

Nos, mivel pont ezt a témát érintem éppen egy másik posztban, amin dolgozom (s amit egy másik olvasói levél nyomán kezdtem el), nem látom akadályát, hogy – egy új sorozatot indítva – SamuElly olvasónk kérdésére (egy kicsit kifejtősebben) most válaszoljak.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Izraeli fegyveresek 2.0

Izraelben a sorkatonai szolgálat nem csak férfiak, hanem nők számára is kötelező, ez utóbbiaknak 21 hónapig. Természetesen csak zsidó lányok jöhetnek számításba (szemben a férfiakkal, ahol a mózeshitűeken kívül az iszlámról úgy ezer évvel ezelőtt leszakadt drúzokat is behívják. A kifejezett arabok közül a zsidó állam csak a beduinokra számíthat, akiket előszeretettel alkalmaznak például nyomkeresői beosztásban a különleges egységek, de a stratégiai jelentőségű vízvezetékek őrzését is nyugodtan rájuk lehet bízni; ha valaki, akkor a beduinok egészen pontosan ismerik a víz értékét, és bármikor bárkivel megvívják a víz háborúját…)

De térjünk vissza az izraeli katonalányokra, elvégre ez a poszt róluk szól.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Telefonkártyák – a Stasi

A múltkori brazil sorozat után nem lesz meglepő, de most kifejezetten eláruljuk, hogy a bloggazda rengeteg apró szarságot gyűjt hosszú évek óta: katonai és rendőrségi karjelvényeket, régi és új (hon- és rendvédelmi vonatkozásokkal bíró) könyveket és folyóiratokat, zászlókkal és címerekkel foglalkozó kiadványokat, katonai kitűzőket és nyakkendőtűket, forgalomból kivont külföldi papír- és fémpénzeket, továbbá (tematikusan persze) telefonkártyákat, illetve (ugyancsak military témájú) gyufásdoboz-címkéket, hogy csak a jelentősebb területeket említsük. Ezeket az információkat már csak azért is fontosnak tartottuk elmondani, mert nincs annál kellemetlenebb érzés, mint amikor meg akarunk ajándékozni valakit, de fogalmunk sincs, mik legyenek a meglepetés roppant értékes tárgyai, a 15 éves Laphroaig-on kívül.

Remélem, mindenki értette a finom célzást.

No, ebben a posztban a tematikus telefonkártya-gyűjteményem egyik kiemelt darabját szeretném bemutatni.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A VBS

Kedves olvasók! A Tiborublog igyekszik lépést tartani a 21. század kihívásaival; a bloggazda tisztában van azzal, hogy holmi régi csaták, kémek vagy klasszikus különlegesek bemutatása talán nem elégíti ki minden olvasó intellektuális igényét.

Ennek fényében egy apró kiruccanást javaslunk a virtuális (katonai) valóságba, a VBS bemutatásával. Kérésünk a megszokott: olvassatok és kommenteljetek!

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Izraeli fegyveresek 1.0

Minden katonai egység, minden hadsereg története szervesen összefonódik az anyaországgal, illetve a nemzettel, melyből táplálkozik. Különösen igaz ez a zsidó állam 170 ezer főnyi fegyveres erejére (melynek ejtőernyőseiről úgy fél évvel ezelőtt már született itt nálunk is poszt).

Az Izraeli Védelmi Erők (Tzva Hahagana L’Yisrael, elterjedt angolos rövidítéssel: a Tzahal avagy magyarosan és fonetikusan: Cáhál) számos fiction és non-fiction könyv, tudományos és szórakoztató tanulmány, játék- és dokumentumfilm, továbbá különböző helyszíneken és alkalmakkor elrebegett hálaima vagy elsikoltott átok alanyául szolgált az elmúlt hatvanhárom évben, s azt kell mondanunk: mindet megérdemelte. Szokásunkhoz híven most sem akarunk túl nagyot markolni a témába, ezért ebben a posztban (s az ezt követőkben, valamikor a jövőben) csak apróbb, fragmentált és szubjektív meglátásokat, valamint saját készítésű fotókat tárunk olvasóink elé, abból az apropóból, hogy tiboru rövid utazást tett Izraelben. A nem katonai témákról a testvérblogban olvashatnak az érdeklődők.

Külön is azok figyelmébe ajánlom ezt a posztot, akik (közvetetten vagy közvetlenül) antiszemitának neveztek engem és blogjaimat, mert “túl sokat foglalkozom zsidó és náci témákkal”. Ezt nem is szeretném kommentálni.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Brijuni military

A horvátországi Brijuni-szigetekről az utazási blogunkban már írtam egy-két apróságot, ezért igyekszem nem ismételni az ott elhangzottakat. Már csak azért sem, mert ez mégiscsak a Tiborublog, s ide az ember igyekszik valami katonai-rendvédelmi cuccot felpakolni, ha következetesen tartani akarja magát a blog irányultságából fakadó kötelezettségekhez. Nem fogom túlzásba vinni a szövegelést sem, inkább a képek domináljanak.

Telefonkártyák – a brazil szárazföldi erők

Lehet, hogy most sokaknak újdonságot árulok el, de a bloggazda egyik szenvedélye (azon kívül) a tematikus telefonkártyák gyűjtése. És hogy milyen témákról, nos, azt nem hiszem, hogy a Tiborublogon különösebben magyarázni kéne: minden, ami egyenruha, haditechnika, zászló vagy címer.

Mai minisorozatunkban, figyelemmel arra, hogy ma van a brazil szárazföldi hadsereg napja (Dia do Exército Brasileiro), egy kis kikapcsolódást javasolunk; szakadjunk le egy kicsit a súlyosabb témákról, és nézegessünk együtt olyan brazil telefonkártyákat, amelyek a hadseregüket (mai posztunkban: a szárazföldieket) népszerűsítik. Brazília máskülönben nagyon ott van a szeren ezen a területen, hiszen külön sorozatuk van a Légierőről, és külön a Haditengerészetről (hogy a katonai múzeumokról ne is beszéljünk).

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Vitaposzt: katonai tantárgy az iskolákban?

Az egyik napilap tegnapi információi szerint az új Nemzeti Alaptanterv értelmében a jövőben az általános katonai ismeretek oktatása állandó helyet kap majd a hazai középiskolák tantervében.

A belinkelt cikk megállapításait nem akarom megismételni (akit részletesen érdekel, majd odakattint és elolvassa), mindössze arra lennék kíváncsi, hogy olvasóink véleménye szerint egy ilyen tantárgynak helye van-e a magyar középiskolákban? És hogy adjak pár kapaszkodót, a következőkön is el lehet gondolkozni (majd esetleg vitatkozni a kommentek között):

Egy kattintás ide a folytatáshoz….