A berlini Stasi-múzeum

Noha tisztában vagyok azzal, hogy germanofil olvasóink elemi felháborodását kockáztatom, be kell vallanom, hogy Berlin nem tartozik a kedvenc úticéljaim közé. Fene se tudja, mi az oka (biztosan én is rosszul csinálok valamit), de úgy igazából a német főváros soha nem volt képes megszólítani. Ettől függetlenül el kell ismernem, hogy látnivaló azért van bőven, s most (figyelemmel arra, hogy jelen blogunk mégiscsak rendvédelem- és hadtörténelemmel, továbbá ennek határterületeivel foglalkozik) az egyik ilyen germán különlegességet szeretném bemutatni olvasóinknak.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Gori: Sztálin-múzeum

A grúz történelem gazdagsága és fordulatai múzeumok sokaságának létrejöttét eredményezték a dél-kaukázusi országban, de ezek közül a legismertebb kétségkívül annak az embernek a nevéhez és személyiségéhez kötődik, akit egyesek az emberiség legnagyobb zsarnokának és tömeggyilkosának, mások a világtörténelem valaha élt legkiemelkedőbb államférfiának és Grúzia legnagyobb fiának tartanak. Én sem tudtam kihagyni a Gori városában található Sztálin-múzeumot, amely (műfajában és hangulatában) egyedülálló a világon.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A római Carcer Mamertinus

Tiszta szívemből remélem, hogy olvasóink között akadnak olyan polgártársak is, akik a büntetésvégrehajtás keretein belül a legjobb tudásuk szerint igyekeznek társadalmilag roppant hasznos tevékenységüknek hangot adni – már ha ennek az összetett mondatnak, különösen a “tevékenységnek hangot adni” szókapcsolatnak van bármiféle értelme.

Elsősorban nekik szól ez a poszt, de vízvezetékszerelők, kovácsok és ikonfestők kiemelt figyelmébe is ajánlom a Tiborublog rövid megemlékezését a világ (talán) legrégebbi fennmaradt börtöncellájáról.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Az Örmény Védelmi Minisztérium Múzeuma 1.0

Az örmény fővárosba látogató turista egyszerűen nem tévesztheti el Örményország Anyácskát (helyi nyelven Mayr Hayastan), amint (a jereváni dombok legmagasabbikán) kivont karddal és lábhoz tett pajzzsal őrködik a haza biztonsága felett. Hasonlót Tbilisziben is láthatunk, csak ott a hölgyet (eléggé el nem ítélhető módon) Grúzia Anyácskának hívják, ahogyan arról ebben a posztban meg is emlékeztünk.

A jereváni anyácska nem csak azért érdekes, mert az egykori Sztálin-szobor 50 méteres magas talapzatán áll, hanem azért is, mert itt (vagyis a bazaltból épült talapzatban) található az örmény hadtörténeti múzeum.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Brijuni military

A horvátországi Brijuni-szigetekről az utazási blogunkban már írtam egy-két apróságot, ezért igyekszem nem ismételni az ott elhangzottakat. Már csak azért sem, mert ez mégiscsak a Tiborublog, s ide az ember igyekszik valami katonai-rendvédelmi cuccot felpakolni, ha következetesen tartani akarja magát a blog irányultságából fakadó kötelezettségekhez. Nem fogom túlzásba vinni a szövegelést sem, inkább a képek domináljanak.

Rendvédelem – Garda Síochána na hÉireann

A címben szereplő furcsa szavak írül íródtak (hehe), és szó szerinti fordításban annyit tesznek: Írország Békeőrsége. Igen, a szerző (nem is annyira) titkos kedvencét, az ír rendőrséget, a szerintem legpolgárbarátabb és legrokonszenvesebb rendfenntartó szervezetet röviden bemutató posztunk következik.

Az angol (brit) uralom mintegy hétszáz éve során az írek igazán megtanulták, hogy az állami hivatalosságokat (főleg az egyenruhásokat) csak utálni érdemes. Szinte mindent elvettek tőlük, amit el lehetett, a földjeiken megtermő krumplitól kezdve a birkanyájakon keresztül a vadvizek lazacain át egészen a nyelvükig. Na és persze az állami szervezetekbe (a hadseregbe, a bíróságokba, a rendfenntartókba) vetett bizalmat.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A latruni páncélos emlékpark és múzeum

Látogatásom a latruni páncélos múzeumban nem pont úgy alakult, ahogyan azt terveztem. A fene se gondolta volna, hogy Izraelben (ahol május közepén a nap hat óra után nyugszik és még fél nyolckor is világos van) egy múzeum – ráadásul egy olyan, melynek jelentős kiállítási hányada szabadtéri – már fél ötkor bezár. Előre meg nem tájékozódtam, ez az én hibám.

Az Idegenlégió múzeuma

A hagyományőrzés, az elődök megbecsülése, emlékük ébrentartása a földkerekség mindegyik, magára valamit is adó katonai alakulatának egyik legmarkánsabb jellemzője. Aki járt már egy komolyabb brit vagy francia laktanyában, az tapasztalhatta, hogy a házimúzeum formális és informális megbecsültsége vetekszik a törzsfőnöki irodáéval, s a hivatalos delegációk kötelező programpontjai közül nem hiányozhat egy rövid séta a történelmi ezredzászlókat, régi egyenruhákat és a többé-kevésbé dicsőséges ütközeteket felelevenítő tárlók között.

Mai posztunk a Tiborublog kulturális-ismeretterjesztő-idegenforgalmi szálát erősíti azzal, hogy röviden bemutatjuk a világ egyik leghíresebb fegyvernemének (alakulatának? magasabbegységének?) múzeumát.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….