Relikviák 1.0 – ESIPN

ESIPNnyitSehol nem írja, hogy időrendi sorrendben kellene előszedni a cuccost, nem is ez lesz a vezénylőelv, de most mégiscsak az ESIPN lesz az első a sorban. Hogy miért? Hát mert 1991/1992-ben itt, hivatalos nevén a Francia Nemzeti Rendőrség Bűnügyi Felügyelőképző Főiskoláján (2013 óta ENSP, mert központosítottak és most már egyetlen intézmény képzi a bűnügyes és az egyenruhás tiszteket) szereztem meg az első külföldi rendőri relikviáimat. Ja, ide jártam oskolába.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Charlie Hebdo – néhány kósza gondolat

nyitcharAz elmúlt nem egészen 100 órában (atyavilág, csak négy napja történt a párizsi mészárlás, nekem úgy tűnik, mintha hetek óta erről beszélgetnénk!) rengeteg sajtótermék és majdnem minden, magára valamit is adó blogger kifejtette véleményét a Charlie Hebdóról, az iszlámról, a szólásszabadságról, továbbá a francia rendészeti szervek kiképzési fokáról, az Új Világrendről és arról, hogy új korszak köszöntött-e be Európában a történtek hatására (hogy csak a fontosabb topikokat említsem). Nagy volt a kísértés tehát, hogy (a konteós kommentposzton kívül) reagáljak-e még bármit az esettel kapcsolatban. Aztán – mi tagadás – sokan kapacitáltak, hogy mondjam meg én is a magamét. Végül gyengének bizonyultam és nekiálltam ennek az írásnak, ami végül persze egyáltalán nem olyan lett, mint amilyennek eredetileg szántam, de most már dög vagyok átírni, elégedjetek meg ezzel.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A RAID

Amikor a tegnapi napon egy francia mesterlövész óvatosan (PGM Ultima Ratio típusú fegyvere célkeresztjén át) szemügyre vette Mohamed Merah koponyáját, majd finoman meghúzta az elsütőbillentyűt, végleg megoldva a Toulouse-i terrorista összes, evilági gondját, már tudtam, hogy sürgősen posztot kell írnom arról a rendőri egységről, melynek párducos jelvényét világszerte híressé tették az elmúlt napok eseményei.

Hölgyeim és uraim, az alábbiakban a francia rendőrség különleges bevetési egységéről, a RAID-ről olvashattok pár gondolatébresztő bekezdést.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A fekete Bercsényi-huszár története

Mai rövidhírünk olvastán (amelynek természetesen vannak magyar vonatkozásai, még akkor is, ha ez az első mondatok után még nem tűnik valószínűnek) az ember hajlamos lesz elgondolkozni azon, hogy a Jusztícia őnagyságát bekötött szemmel ábrázoló szobrok és más képzőművészeti alkotások tényleg semmi mást nem ábrázolnak, csak a valót: egy bekötött szemű és hisztis nőszemélyt.

De nem akarom befolyásolni az olvasók véleményét, amire – mint mindig – most is nagyon kíváncsiak vagyunk…

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Sarkozy, mint túsztárgyaló

A francia köztársasági elnök (többek között részbeni magyar származása okán) megkülönböztetett figyelemben részesül idehaza; politikájának a magyarok között is számos ellenzője, ugyanakkor legalább ennyi lelkes híve van. Ellentmondásos személyiség, akinek minden döntése két részre szakítja a francia közvélekedést.

18 évvel ezelőtti szerepvállalása egy súlyos túszügyben azon kevés megnyilvánulása közé tartozott, amely előtt még ellenségei is kénytelenek voltak fejet hajtani.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….