Ez a virginiai falu (oké: kisváros; az USA-ban nincsenek falvak) nem a mintegy 650 – saját jogú – lakosáról híres, hanem arról a katonai bázisról, amely közel 100 éve képzi az amerikai hadsereg elitjét, a tengerészgyalogosokat.

Továbbmegyek: az apró település nevét nem is annyira a tengerészgyalogosok tették ismertté, hanem a támaszponton található FBI Akadémia, ahol pár évvel ezelőtt volt alkalmam megfordulni.

Az „akadémia” szó az óvatlan európaiakat szokta egy kicsit megtéveszteni, mert természetesen szó sincs szakállas, köhécselő öregurak formalizált tudományos szakköréről, hanem a Szövetségi Nyomozó Iroda kiképző iskoláját jelenti, ahol az újoncok négy és fél hónapos intenzív és bentlakásos tréninget követően vehetik át jelvényüket a mindenkori igazgatótól.

Amint itt alul látható, az akadémia fő épületét nagy valószínűség szerint ugyanaz az építész tervezte, mint a washingtoni FBI-központot, amelyről hamarosan ugyancsak lesz poszt.

Vagy ha nem ugyanaz a fickó volt, akkor mérget mernék venni arra, hogy mindketten ugyanabban a betegségben szenvedtek.

A főépülettől nem messze található a híres-neves BSU (Behavioral Science Unit, vagyis a Viselkedéstudományi Egység), ahol többek között a sorozatgyilkosok lélektani profilját igyekeznek felrajzolni a minden bizonnyal teljesen normális pszichiáterek és kriminálpszichológusok.

Pár órát ott is eltöltöttem, és be kell vallanom, hogy ezt követően napokon keresztül azon kaptam magam, hogy rettegve figyelem környezetem viselkedését, olyan rejtett jeleket keresve, amelyek arra utalnak, hogy valamelyik társam Hannibal Lecter alteregója.

Ha már Lecter doktorról esett szó: ezt az épületszárnyat csak azért kaptam le, mert a híres, sokoszkáros filmben innen indult napi kocogására Jodie Foster, mint Starling ügynök, azokon az ominózus sárgás köveken. Az akadémián a mai napig emlegetik az 1990-es forgatás napjait (merthogy a hitelesség kedvéért valóban itt filmezték).

A kiképzőbázis (mert egymás közt nevezzük inkább így, ne akadémiának) szerves részét képezi az az egy utcából álló fantom-kisváros (Hogan’s Alley) és közvetlen környezete, amelyet hatmillió dollárból kifejezetten arra a célra építettek, hogy a hallgatók itt gyakorolják a különféle élethelyzeteket, amelyekkel egy FBI-ügynök a valós életben szembesülhet. A „városkának” van benzinkútja, kocsmája, bankja, parkolója, különféle boltjai, több lakása, orvosi rendelője, szállodája, stb. – természetesen minden aprólékosan berendezve a szükséges kellékekkel. A szituációs játékok során a kiképzők játszák a járókelők, bűnözők, bámészkodók, satöbbik szerepeit, és minden erejükkel azon vannak, hogy a hallgatókat minél váratlanabb (ugyanakkor életszagú) helyzetekbe hozzák.

A 2001. szeptember 11-i terrortámadások áldozatainak emlékét ez a stilizált World Trade Center-makett őrzi (ez a két fekete oszlop); mi sem természetesebb, mint hogy minden arra járó delegáció fejet hajt a márvány-emlékmű előtt.

A talapzaton egy-egy falmaradvány látható az ikertornyokból, illetve a Pentagon épületéből, valamint egy öklömnyi fémdarab a terroristák által eltérített, majd Pennsylvania államban ugyanaznap lezuhant United 93-as járat roncsaiból.