Tiszta szívemből remélem, hogy olvasóink között akadnak olyan polgártársak is, akik a büntetésvégrehajtás keretein belül a legjobb tudásuk szerint igyekeznek társadalmilag roppant hasznos tevékenységüknek hangot adni – már ha ennek az összetett mondatnak, különösen a „tevékenységnek hangot adni” szókapcsolatnak van bármiféle értelme.
Elsősorban nekik szól ez a poszt, de vízvezetékszerelők, kovácsok és ikonfestők kiemelt figyelmébe is ajánlom a Tiborublog rövid megemlékezését a világ (talán) legrégebbi fennmaradt börtöncellájáról.