Sötét üzlet a Közel-Keleten

Ma hajnalban az Egyiptom és a Gázai övezet közötti egyik határátkelőhelyen a palesztinok szabadon bocsájtották a 2006-ban túszul ejtett Gilad Shalit izraeli tizedest (azaz már törzsőrmestert, mert az elmúlt években többször is előléptették). Az eseményt mintegy ürügyként felhasználva engedjétek meg nekem, hogy röviden bemutassam azt a különösen kényes “divatot”, amely évek óta foglalkoztatja a közel-keleti helyzettel foglalkozó elemzőket éppúgy, mint a térség közvéleményét.

Miről is van szó? Nos, arról, hogy az Izrael által fennen hangoztatott “Terroristákkal nem tárgyalunk!” kijelentés mennyire egyeztethető össze az ugyancsak a zsidó állam kedvenc mottóinak egyikével, amely így szól: “Embert hátra nem hagyunk; még halottat sem!

És akkor kezdjük egy kis visszatekintéssel: bő öt évvel ezelőtt (2006 júliusában) a Hezbollah harcosai rajtaütöttek egy – még zsidó területen, de a libanoni határhoz nagyon (sőt, ezek szerint túl) közel – járőröző izraeli Humvee terepjárón és elraboltak két tartalékos katonát. Holttestük 370 nap elteltével, 2008 nyarán tért haza, egy morbid, valódi frankensteini hangulatot árasztó üzletkötés eredményeként, melynek nyélbeütésénél (a háttérből, de jól kitapinthatóan) Németország és az ENSZ bábáskodott.

A 31 éves Yehud Goldwasser törzsőrmester (alapképzettségét tekintve repülő üzemmérnök, itt jobbra), valamint a 26 éves, egykoron jogi pályára készülő Eldad Regev őrmester (itt balra) földi maradványait a libanoni síita szervezet képviselői 2008. július 16-án adták át a Nemzetközi Vöröskeresztnek, illetve a családoknak; az utólagos igazságügyi orvosszakértői vizsgálatok megállapították, hogy egyfelől a holttestek valóban a két eltűnt katonáé, másfelől pedig azt, hogy mindketten már a rajtaütés során életüket vesztették. Az utólagos találgatások tehát (melyek szerint még hetekig, hónapokig kínozták volna őket) megalapozatlanoknak bizonyultak – vagy az izraeli katonai kórboncnokok kaptak világos és humanitárius indíttatású utasításokat a sajtóközlemény megfogalmazása előtt, figyelemmel a család és a közvélemény lelkiállapotára…
A kegyeleti aktust hosszas alkudozás előzte meg, melyben a felek (Izrael Állam az egyik oldalon, illetve a Hezbollah a másikon – csak emlékeztetnénk az olvasót:
ez arabul annyit tesz, hogy Isten Pártja) igyekeztek a legelőnyösebben kijönni a tranzakcióból; kétségkívül megállapítható, hogy ez a muzulmán milíciának sikerült jobban: a két fekete koporsóért cserébe a zsidó állam szabadon bocsátott öt, terrorcselekmények elkövetéséért jogerősen elítélt arab foglyot, valamint – szakaszosan, több lépcsőben – kiadja kettőszáz, különféle harcokban elesett muszlim gerilla  maradványait.

Az ily módon szabadlábra kerültek között a legnagyobb trófea (a máskülönben drúz vallású, libanoni állampolgárságú) Szamir Kuntar, (itt jobbra) aki nem kispályás tyúktolvaj: 28 és fél évet töltött izraeli börtönökben, miután 17 évesen, 1980-ban összesen 540 év szabadságvesztésre ítélték két felnőtt és egy négyéves gyermek meggyilkolásáért. A többi négy, vele együtt szabaduló huszonéves mindegyikét a két izraeli katona elrablását követő, 35 napos összecsapás-sorozatban ejtették foglyul a Cáhál (a zsidó hadsereg) katonái. Független források szerint ebben a 2006-os mini-háborúban közel 1300 libanoni, valamint 167 izraeli vesztette életét.

A cédrus országa, illetve a Hezbollah hatalmas győzelemként élte meg az öt, katonai egyenruhába öltöztetett egykori fogoly helikopteres belépőjét; tiszteletükre a bejrúti repülőtéren a teljes libanoni politikai elit megjelent, s Michel Szulejmán akkori államfő (aki katona volt, mielőtt politikusságra adta volna a buci fejét, itt balra) hősöknek nevezte a szabadon bocsájtottakat. Kiemelkedő és követendő példaképként állította hazája ifjúsága elé többek között azt a Kuntart, aki – a hivatalos jegyzőkönyvek tanúsága szerint legalábbis – egy fegyvertelen civil, valamint egy rendőr agyonlövését követően (lévén, hogy elfogyott a lőszere) módszeresen, puskatussal törte szilánkosra egy négyéves izraeli gyermek koponyáját, miközben bele-belerúgott a földön heverő kislány arcába.

Ezen a képen itt jobbra azért láthatjuk, hogy Kuntar egy érzékeny, már-már szentimentális lélek, hiszen elpityeredett a tiszteletére rendezett fogadáson és majdnem összetaknyozta a vadiúj egyenruha ujját; még jó, hogy kapott pézsét – lám, milyen emberi!

Fiatalság, bolondság – mondták utólag a harcostársai meg a védője. Meg azt, hogy nagyon be volt pipulva. Hát, ha nem mondják, nem is gondoltam volna. De térjünk vissza a témánkhoz, még mielőtt megsajnálnánk Kuntart a – kétségkívül zaklatott – gyermekkora miatt.
Noha az ilyen és hasonló alkuk nem feltétlenül zéró összegű játszmák (vagyis elméletileg elképzelhető olyan forgatókönyv is, ahol mindkét fél nyer az ügyön, legalábbis egy külső szemlélő számára úgy tűnik), ezúttal Izrael egyértelműen szopóágra lavírozta saját magát és vesztesként került ki a cseréből; a két áldozat családján és szűkebb ismeretségi körén kívül a zsidó államban igazából senki sem lehet elégedett a fejleményekkel.

Mert hagyjuk a szándékosan lilás ködbe burkolt, ideológiai és spirituális szószt, az elesettekkel szemben fennálló virtuális eszmei és erkölcsi kötelezettséget és minden hasonló dumát és mellébeszélést. Lássuk, mi is történt valójában: két holttestért cserébe visszaadnak kétszázat (már itt is óriási az aránytalanság), valamint öt – nagyon is élő – Hezbollah-aktivistát, akikről mindent el lehet képzelni, csak azt nem, hogy a jövőben zsinagógák felújításával fogják múlatni hétköznapjaikat és baráti beszélgetéseket folytatnak a szomszédos utcában lakó rabbival.

Vagy el bírja bárki képzelni például Kuntar harcost és példaképet, amint a 28 és fél évnyi izraeli börtönélményére visszagondolva (ami – azért valljuk be – nem lehetett az a sétagalopp) a megbékélés fehér galambjait eregeti a libanoni-izraeli határon? Naszrallah sejk, a Hezbollah vezetője joggal emeli diadalmasan magasra fegyverét (itt balra).

Mondjuk ki, elvégre nekünk nem kerül semmibe: három évvel ezelőtt az izraeli politikai vezetés (talán akaratán kívül, de annál amatőrebb módon) lovat adott a Hezbollah és a palesztin szélsőségesek alá; a büntetőjog ezt szándékon túlmutató eredménynek nevezi. Az egykoron hajthatatlannak mutatkozó (és jó ideig úgy is viselkedő) izraeli kormány hivatalos álláspontján („Terroristákkal nem tárgyalunk, punktum!”) ismét jókora repedés keletkezett, amit a másik oldal nem volt rest szélesíteni. Szóval Tel Aviv holttestekkel is megelégszik?! – fogják feltenni sokan maguknak a kérdést Libanonban és a palesztin területeken, majd a gondolkodástól erősen ráncolni fogják homlokukat, összevonják szemöldöküket és tűnődve ellenőrzik rohamkésük élét a hüvelykujjukkal.

Röviden: a két, hagyományosan kereskedőnek kikiáltott rokonnemzet alku-összecsapásából az arabok kerültek ki győztesen. A zsidók csúnyán leszerepeltek, és a valódi böjtje a dolognak (az igazi feketeleves) csak ezután jön.

Fogságba esett katonának lenni soha, sehol nem tartozott a legkellemesebb szabadidős tevékenységek közé. Iszlám harcosok által foglyul ejtett izraelinek lenni ezentúl egyike lesz a legrosszabb perspektíváknak, amelyekkel civil vagy fegyveres a Közel-Keleten csak szembesülhet.
Gilad Shalitnak, a most szabadon bocsájtott túsznak talán az volt a szerencséje, hogy kettős állampolgár: az izraelin kívül még a franciával is rendelkezik, s nem tévedünk túl nagyot, ha feltételezzük, hogy Sarkozy elnök csapata is ott lapul az ügy megoldásának hátterében.

Zárásként ismét emlékeztetjük olvasóinkat a mostani “csereüzlet” aránytalanságára: Izrael a mai napon 477 (igen: négyszázhetvenhét!) palesztin foglyot enged szabadon, további 550-et (igen: ötszázötvenet!) pedig még az idén. A több, mint ezer fogoly zöme nem közlekedési szabálysértésért vagy adócsalásért ült, hanem komoly terrorcselekményekkel hozható összefüggésbe. A foglyok teljes névsora ide kattintva olvasható. A “Sent” oszlop a büntetést tartalmazza; az 5LS például annyit tesz, hogy ötszörös életfogytiglan; a 27y pedig 27 évet jelent…

Mivel mi egy totál amatőr (és független) blog vagyunk, nem kerül semmibe feltenni a kínos kérdést: tényleg megérte ezer potenciális terroristát rászabadítani Izraelre (és talán a világra), cserébe egyetlen ember életéért? Tényleg megérte tudatosítani a palesztin szélsőségesekben, hogy igenis jó üzlet izraeli katonákat (és talán majd civileket) elrabolni?

Kíváncsian várom a véleményeteket a kommentek között.

28 hozzászólás

 1. fredi — 2011-10-18 13:02 

Én ezt az egészet nagyon-nagyon nem értem. És oké, isten tartsa sokáig közöttünk Salitot, de akkor is. Holnap megint elrabolnak egy tizedest, akkor megint kimegy ezer gyilkos?

 2. siege — 2011-10-18 13:03 

Kicsit olyan mintha próbálnák elmismásolni a rabok kilétét a médiában, nem igazán tárgyalják, hogy milyen bűncselekményekért elítélt embereket engednek szabadon. Gondolom itt közrejátszhat egyrészt az, hogy a rabok egy része egyértelműen terrorista akiket nem lenne szabad elengedni a másik része meg lehet, hogy az előbbi csoport ellenkezője.

 3. tib0ru — 2011-10-18 14:12 

Ha megnézed a belinkelt listát, bizony szép számmal vannak a többszörös életfogytra, illetve 20-30 évekre ítéltek. Nos, ezekről nem feltételezem, hogy besurranó tolvajok lennének, vagy blicceltek volna a villamoson :-)

 4. GloriaMundi — 2011-10-18 14:40 

Nem értem. Ennyire nem tudnak már alkudozni? Ez az aránytalanság elképesztő. Vagy ingatlanspekuláció van a háttérben, a börtönépületeket gyorsan ki kellett üríteni? Aki egy kisgyereket brutálisan megöl, azt soha többé nem engedném ki a börtönből.

 5. frikazojd — 2011-10-18 15:50 

szerintem annyira mar mindenki ismeri a zsidokat, hogy veletlenul nem csinalnak ilyen hulyeseget. minimum, hogy tobb kemet is atjuttatnak (valahogy, akarhogy) a szabadon eresztett csapattal, vagy lehallgatot epitettek a fejukbe, vagy csak iszlamistat fertozo virussal vannak beoltva. es ezek csak a minimum.

 6. pobeda — 2011-10-18 16:01 

Nagyon örülök hogy hazaért Salit.
Szerintem nem jó üzlet, de nem látunk be az “üzlet ” mögé. Minden rosszat leírhatnánk, de nagyon bízom benne hogy Netanyahu tudja mit csinál, hiszen ő írt egy könyvet Harc a terrorizmus ellen címmel.
http://konyvtar.hu/konyv/15851

 7. tapangsz — 2011-10-18 16:58 

Miért? Ez teljesen megszokott értékarányos csere arrafelé: egy izraeli katona = 1000 filiszteus terrorista. :) Lásd még Sámson története a Bibliában…

Egyébként korábban, pl a 6 napos vagy a ’73-as háború után is hasonló vagy még durvább arányú hadifogolycserékre került sor.

Amúgy meg igenis az izraeli katonák számára (megjegyzem, minden más aktona számára is) fontos tudni, hogy nem hagyják cserben őket. De ezt ti is tudjátok.

 8. GloriaMundi — 2011-10-18 18:16 

Persze, h fontos egy katona számára, h ne hagyják cserben, nyilván nem is ezzel van a baj. A 73-as háború után hadifoglyokat engedtek el, vagy terroristákat? Az nem mindegy – szerintem.

 9. SchA — 2011-10-18 18:30 

Kicsit bővebben, amit a FB-re is írtam: Libanoni idekeverése necces.
– A 2006-ban “elrabolt” 2 IDF katona esetében lehetett tudni, h meghaltak, mert a Humvee, amiben ültek az ő oldalukon kapta az RPG(ke)-t.

– Kuntar esetében még ok, h terrorcselekményekért elítélt fogoly, de a másik 4 (Khaled Zidan, Maher Kurani, Mohammed Sarur, Hussein Suleiman) ellenséges gerilla, akiket böcsületes küzdelemben fogtak el. Nekik spec. kijárt a tiszteletadás.

– Kuntarnál esetében azért repkednek konteók a világban. Pl. a vallomása szerint az izraeliek elfuserálták a túszmentő akciót, és a célszemély 4 éves lányát ők lőtték le, véletlenül. Persze a jó ég tudja mi az igazság, de ha így történt volna, vajh bevallották volna, vagy az egyetlen élve elfogott terrorista nyakába varrták volna a dolgot?

– “csak azt nem, hogy a jövőben zsinagógák felújításával fogják múlatni hétköznapjaikat”
Azt sosem tudhatod:
http://www.haaretz.com/jewish-world/beirut-synagogue-restored-to-glory-despite-tensions-with-israel-1.308626

Ha már viszont Shalit, érdemes felidézni War Nerd véleményét 2006-ból:

“Meanwhile, Israel admitted every loser from Russia or Ukraine or Yemen who could claim a grandpa who liked carp or a grandma who carried the overprotective gene or whatever, anything that could make them look Jewish. Half of them were just lying to get out of their native Hellholes, and none of them were willing to die for Israel the way that kick-ass first generation was. Look at the news pictures up close, or just look at the pictures of that schmuck who got kidnapped in Gaza, Shalit, and you’ll see what I mean: the weak and the freeloaders outbred the strong.”

 10. Baribal — 2011-10-18 18:59 

Valami azt sugja nekem, hogy az izraeliek nem jarnak olyan rosszul, mint elsore latszik. Tuti van meg valami a hatterben.

 11. tib0ru — 2011-10-18 22:06 

Hát igen; mi sem rendelkezünk már a honfoglalók zord Szvatopuk-ellenességével és hajlíthatatlanságával. Miért lennének különbek a zsidók?

:-)

 12. tib0ru — 2011-10-18 22:07 

Szvatopuk helyett természetesen Szvatopluk olvasandó…

 13. LtVitez — 2011-10-19 08:36 

Tiboru: ha már itt tartasz, bocsánat de ezt nem hagyhatom szó (vicc) nélkül.
Szvatopluk avar fejedelem:
– Árpikám, ló, főd meg gaz?! Ez nem biznisz…

 14. focsevesz — 2011-10-19 08:54 

A felsorolásból kimaradt a valószínűen első elrabolt izraeli katona Ron Arad repülőgép navigátor. Hosszú évekig folyt az alkudozás és a hitegetés, hogy életben van, azzal zárult az ügy tudomásom szerint, hogy elhunyt.
Amúgy pedig-tekintettel az izraeliek esetrenként jogos zsigeri gyűlölete az ellenfél iránt, ki tudja, mivel lettek e “szegény terroristák” időközben megkezelve…

 15. stoppos — 2011-10-19 14:59 

Lehet túl jól megy a “war on terror” és hamarabb vége lenne, mielőtt még a különböző érdekcsoportok eléggé megszednék magukat. Így most szépen elengedtek ezer gerillát/tenoristát/húsos szendvicset és lehet megint majd jól háborúzni. :)

 16. youBORka — 2011-10-19 23:13 

Frikazojd – ott a pont. Izraelt elég jól ismerve, nem tudom elképzelni, hogy az elengedettek fele ne lenne Mossad ügynök, a másik fele meg ne lenne dezinformáció hegyekkel ellátva :) Lebecsülitek ti ezeket a Mossad-os fiúkákat, én mondom. A bohócok meg örülnek és ünnepelnek. Lesz ennek még böjtje. Azok az igen eccerű gondolkodásúak, eccerűen nem képesek ezt átlátni……

 17. youBORka — 2011-10-19 23:18 

VAN

 18. Tudi — 2011-10-20 18:26 

Hogy jól jártak e az izraeliek, az jó kérdés, lehet, hogy azért ez az aránytalanság, mert ugye eddig akár a 2006-os, akár a Gázai “háborút” nézzük nem tett elég jót Izrael hírnevének. Na a lényeg szerintem, hogy ezzel a “gesztussal” épp a jóindulatukat akarták demonstrálni, vagy ennyire meghülyült az izraeli politikai elit.

 19. MinorDragon — 2011-10-24 23:37 

A Mészárlás Münchenben c. poszttal összevetve érdekes.

Vajon mennyire hathatott Shalitra a fogvatartóinak propagandája?
(Nem lennék a srác helyében, iszonyú lehet ez a tortúra.)

 20. zumtrucc — 2011-10-25 18:54 

Szerintem árulkodó a dolog időzítése. Még az elkerülhetetlen egyiptomi, líbiai, tunéziai iszlám hatalomátvétel előtt, tökéletes felejtést borítva valami Abbász nevű illegitim, részleges hatalmú, lejárt szavatosságú egyén ENSz-beli nyüzsgésére. Lám-lám, ha elszabadul a hajóágyú, akkor Izrael a Hamasszal is megtalálja a közös érdeket.
Amúgy többszáz virtigli terrorista kapott menekülési lehetőséget. Gyakorlatilag csupa hamaszos. Cserébe nem lehet tudni, kiről tudnak annyit a Moszadnál, hogy további együttműködésre kényszerítsék. Szerintem legfeljebb százról. Vagy kétszázról. De háromszáznál aligha többről…
Az izraeliek azt mondják, megbirkóznak majd az óhatatlanul sűrűsödő emberrablási kísérletekkel. Hát majd meglátjuk. Az izraeli katonák, no meg a Hamasz kisebb-nagyobb terroristái mindenesetre megnövekedett magabiztosságot meríthetnek az esetből. Egy épp’ hogy felserdült sorkatona meg újra normális életet élhet. Ha tud.

 21. szunditj — 2011-10-25 21:57 

Arra már volt példa, hogy a Hamasz évekig alkudozott egy katonáról, azt állítva hogy még életben van, aztán végül kiderült hogy már akkor meghalt amikor elrabolták. Ő most végre élve került elő. Nem lehetett könnyű neki.
De lehet hogy ettől csak vérszemet kapnak elrablói. Arabéknál olcsó az élet, úgysem a nagykutyák halnak meg és minden “mártír” helyére sok jelentkező van. Ha csak a huszadik vagy ötvenedik emberrabló akciójuk fog sikerülni, nekik az is megéri és kezdődhet megint az alkudozás, hogy egy élő katona hány rab terroristát ér. Izraelnek pedig meg kell erősíteni a járőreit és lehet hogy a katonák ezentúl mindenre kapásból lőnek ami gyanús nekik. Hiszen egyikük sem szeretné hogy ő legyen a következő akit elrabolnak, arabéknak viszont sokat érnek még holtan is. Azok között pedig akiket most elengedtek sokban buzoghat a revansvágy, hiszen évekig korlátozták őket szent háborújuk harcában. Lehet hogy lesznek közöttük akik újra próbálkoznak, de azokat már biztosan nem fogják újra börtönbe vinni, inkább diszkréten lelövik valahol. Az is lehet, hogy Gázában lessz egy csomó rejtélyes robbanás (a háttérben alíg hallható diszkrét helikopterzajjal). Szóval az élet azért csak megy tovább.

 22. quercus — 2011-11-06 20:01 

Indexen is megírták, elég jó érvnek tűnik: Izrael Állam fennmaradását a professzionális hadsereg garantálja, ami csak akkor marad profi, ha a morálja is jó. Azt kommunikálni, hogy senkit (még holtában sem) hagynak hátra, az jó politika a haderő felé.
Vélemény? :)

 23. tib0ru — 2011-11-07 10:44 

Lélektanilag biztosan helyénvaló, és egy bizonyos pontig még egyet is tudok érteni vele.

Ezen bizonyos pont után viszont azt mondom, hogy vannak szituációk, amikor az érzelmi megközelítés (mert ez bizony az) kontraproduktívvá válhat. Ehhez körömszakadtáig ragaszkodni pedig stratégiai szűklátókörűségre enged(het) következtetni, elvégre vannak/adódhatnak olyan helyzetek, amikor igenis hátrahagyok valakit, mert cserébe talán tízet-százat-ezret megmenthetek; most vagy a jövőben..

Nem tudom, nehéz kérdés…

 24. kszabo — 2012-02-07 19:06 

Kicsit off, de: Az ősi milstoryban hét vezér csak Szopattuknak hívta. Nem bírták kiejteni rendesen:)

 25. kszabo — 2012-02-07 19:16 

Az üldözöttek megnemesednek ősi mondás alapján az izraeliek ellenségei egyre erősebbek lesznek. Ennek a fejlődésnek mai eszközökkel nagyon nehéz véget vetni. Vietnámot leszámítva sehol sem sikerült a kardból ekevasat menetrend. Nem véletlen, hogy az Ótestamentumban, a római birodalom történetében gyakori volt eset volt: a népének még írmagja sem maradt akció.

 26. gacsat — 2013-03-29 19:38 

@GloriaMundi: Izraeli pilótákkal lenne tele a börtön.

 27. gacsat — 2013-03-29 19:48 

@quercus: Izrael állam fennmaradását az USA garantálja.

 Visszajelzés28. – “Nincs alku -terroristákkal nem tárgyalhatunk.” — 2016-08-30 09:44 

[…] Véderő Kapcsolódó 2011-10-18írás tiboru blogjáról: Sötét üzlet a […]

RSS feed for comments on this post. TrackBack URL

Szólj hozzá

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.