Ha már szó esett Quantico-ról, nem hagyhatom ki az FBI első igazgatóját, akiről a minimum, ami elmondható, az az „ellentmondásos” jelző. És még finom voltam.

Itt és most nem fogom felvázolni az életpályáját (egyszer talán kicsit részletesebben is foglalkozunk vele), csak pár mondatot szabadítok olvasóinkra, ezzel is tágítva amúgy is eszméletlenül széles látókörüket.

Hoover 48 évig volt az FBI, illetve jogelődje, a BI első embere. Lassan írom, hogy mindenki megértse: negyvennyolc évig. 1924-ben nevezték ki a BI (Bureau of Investigation) igazgatójává, amely 1934-ben átalakult, megkapva a Federal (szövetségi) jelzőt, és 1972-ben vált alkalmatlanná beosztása betöltésére, ugyanis elhunyt. Egyesek szerint ettől még nyugodtan maradhatott volna, de a kórboncnok tiltakozott.

A hetvenes évek legelején voltak olyan harmadik generációs FBI-ügynökök, akiknek már a nagyapja is Hoovertől vette át a jelvényét. No comment.

Ő volt a góré a teljes második világháború alatt és a legdurvább ötvenes-hatvanas években, de a Kennedy-gyilkosság nyomozását is ő irányította, valamint a Rosenberg házaspárral kapcsolatos affér is az ő kézjegyét viseli magán.

Útált mindent és mindenkit, ami vagy aki bármilyen szempontból kisebbség volt: a zsidókat, a feketéket, a kommunistákat, a melegeket, a mexikóiakat, a nőket. Ezen csoportok közül csak a negyedik furcsa egy kicsit, tudniillik ellenségei következetesen és évtizedeken keresztül azt híresztelték róla, hogy lakásán rózsaszínű otthonkában szokott tüsténkedni (amit – ha jól emlékszem – egy Csupasz pisztoly-epizódban fel is villantanak). Tény, hogy éjjel-nappal, sülve-főve együtt volt egyik (szintén nőtlen) helyettesével, bizonyos Clyde Tolsonnal.

A híresztelésekkel persze óvatosan kell bánni, meg aztán ha 7 (hét!) egymást követő amerikai elnöknek megfelelt, ki vagyok én, hogy feszegessem a kérdést..?

Nem lehet elvitatni tőle, hogy létrehozta a földkerekség egyik legütőképesebb (és legismertebb) bűnüldöző szervezetét. És az is tény, hogy az USA Kongresszusa eddig összesen 22 amerikainak (köztük 11 elnöknek) szavazta meg azt az utolsó jogot, hogy a Kapitólium (vagyis a törvényhozás székhelyének) Nagy Körtermében ravatalozzák fel. J. Edgar Hoover teste közéjük tartozik.

Temetése után róla nevezték el az FBI washingtoni központi épületét (erről majd hamarosan írok pár sort), és azt is el kell mondanom, hogy miután meghalt, a kongresszusi képviselők mindenesetre sürgősen megszavaztak egy törvényt, amely előírja, hogy egy személy maximum tíz évig lehet FBI-igazgató.

Ők tudják, miért.

Grafológusoknak egy csemege: itt jobbra látható célszemélyünk aláírása. Annyit én is tudok, hogy a betűk alsó harmada állítólag a fizikai valósághoz, a testiséghez és a szexhez való viszonyulást jelképezi. Ha megnézzük Edgar barátunk j és g betűinek alsó részét, több kérdésünk nincs.