Vitaposzt: katonai tantárgy az iskolákban?

Az egyik napilap tegnapi információi szerint az új Nemzeti Alaptanterv értelmében a jövőben az általános katonai ismeretek oktatása állandó helyet kap majd a hazai középiskolák tantervében.

A belinkelt cikk megállapításait nem akarom megismételni (akit részletesen érdekel, majd odakattint és elolvassa), mindössze arra lennék kíváncsi, hogy olvasóink véleménye szerint egy ilyen tantárgynak helye van-e a magyar középiskolákban? És hogy adjak pár kapaszkodót, a következőkön is el lehet gondolkozni (majd esetleg vitatkozni a kommentek között):

Valóban tényleg közismereti tantárgynak minősülhet-e – teszem azt – az alaki kiképzés, esetleg a fegyverforgatás alapjainak elsajátítása? Ráfér-e napjaink ifjúságára egy kis gatyábarázás, egy csipetnyi katonai fegyelem, a tekintélytisztelet elsajátítása? Milyen hatásfokkal lehet egy matekóra és egy kémiai kísérlet között hazaszeretetet és „közösséghez tartozást” oktatni? Megszeretteti-e a katonaéletet egy ilyen tantárgy, vagy pont fordítva: még azokat is elriasztja a fegyveres pályától, akik addig kacérkodtak a gondolattal? Szülőként örülnél-e, ha gyermeked iskolájában katonai alapismereteket oktatnának, nyolc évvel a sorkötelezettség megszüntetése után? Kik tanítanák: obsitos tisztek, akiknek nyugdíját januártól csökkentették 16%-kal, aktív hivatásosok, akik alól lassan elfogynak az igazi katonák, netán olyan tanárok, akik annó belekóstoltak a sorozotti állomány hétköznapjaiba?

Érdeklődve várom a reakcióitokat a hírre, a fenti kérdésekre és minden másra, ami a témával kapcsolatban eszetekbe jut!

(És igen, a tanterv középiskolákról beszél, a nyitóképen meg ennél kisebb gyerekek láthatók, de nem bírtam ellenállni a csábításnak. Meg aztán sosem lehet tudni, hogy siker esetén mikor gyűrűzik be a tantárgy az alsósokhoz is…)

89 hozzászólás

 1. maxipocak — 2012-04-17 10:42 

„Ráfér-e napjaink ifjúságára egy kis gatyábarázás, egy csipetnyi katonai fegyelem, a tekintélytisztelet elsajátítása?”

Tartok tőle, hogy egy ilyen tantárgy – ha bevezetnék – teljességgel alkalmatlan lenne ilyesmire.

De a legnagyobb gondom a dologgal, hogy az életnek egy csomó olyan területe van, aminek kapcsán sokkal inkább szükség lenne egy-egy új tantárgyra.

 2. mityu — 2012-04-17 10:43 

Sziasztok!

Szerintem ha ennyire katonásdit akarunk a fiainknak, akkor tessék szépen újra bevezetni a kötelező sorkatonai szolgálatot. Szerintem nem volt az olyan rossz. A sok rinyáló meg próbálja meg felfogni a miértjét, s ne a pillanatnyi kényelmetlenséget tartsa szem előtt.

Egyébként ha a gyerek intenzívebben érdeklődik mondjuk az airsoftozás iránt, majdnem ott vagyunk, hogy közelebbről is megismerkedik a harcászat, fegyverkezelés pár apró fogásaival. Persze nem a himi-humi hátul a kertben való BB locsolásra gondolok. Vagy akár iskolai szinten is lehet ilyen formációt szervezni (persze ez hely-eszköz-idő igényes).
Nekem a bizonyítványomban amúgy bele van bélyegezve „Honvédelmi oktatás követelményeinek eleget tett”. :) :)

 3. Bigjoe(HUN) — 2012-04-17 10:48 

Kölök koromban a katonásdiból nem az alakiság volt a kedvencem, szerintem a mostani középsulisok sem égnek majd tűzben érte.
A haza szeretett – véleményem szerint- nem tanítható, az vagy kialakul vagy nem.
És ha kritikusan szemlélem a mai Magyarországot, hát elég nehéz szeretni gyerek fejjel. (főleg ha a szülőket megélhetési gondok tartják sakkban pl.: frank hitel)
De azért lehet.
Pont annyit fog érni a katonai okítás, mint a hit oktatás. A kötelező tanagyag csak lázadást szít, ezeknek a dolgoknak nem sok értelme van ha ráerőltetik az emberre.
Ha az óra véget ér ugyan onnan folytatja a dolgait a kölök, mint ahol abba hagyta.
Röviden:pénzkidobás

 4. wazelin — 2012-04-17 11:24 

Szerintem egyes tantárgyak erőltetése csak ellenérzést vált ki (hasonlóan a kötelező etika/hittan oktatáshoz), legyen választható, ha akarnak ilyet.

 5. benczezsolt — 2012-04-17 11:25 

Sziasztok!

A katonai alapismereteket eddig is oktatták az iskolában, csak nem így hívták és részelemeire volt bontva:

alaki és formagyakorlatok testnevelés és ének órán
geográfiai és topográfiai ismeretek földrajz órán
hadászat és stratégiai elemzés történelem órán
pszi ops és lélektani elemezés irodalom órán
robbantás és csapdakészítés kémia és technika órán
logisztika és ellátmány matematika és fizika órán
fiziológia és élettan biológia és környezetismeret órán

Semmi új nincs a Nap alatt. Ha rendesen és érthetően tanítanák a gyermekeket, akkor nem lennének ilyen ütődöttek felnőtt korukra. A katonai alapismeret már eleve ott kezdődik, hogy 1, 2 – azaz a matematikára épül az egész léte. (Most ne beszéljünk a felderítőknél alkalmazott lematekozzuk eseményekre:-) ) Szóval ha egy normális társadalomról beszélünk, ahol a gyermekekkel megtanítják a tudás megszerzésének szeretetét, akkor ez (katonai ismeretek) csupán egy tölteléktantárgy lenne, ahol kombinálnák az eddig megtanultakat friss levegőn a szép táj zöldellő ölén…

 6. Estván — 2012-04-17 11:27 

Erre a blogra még nem kommenteltem, a szomszédba, a milstory-ra járok, szóval üdv azoknak az olvasótársaknak, akikkel még nem találkoztam!

Én nem tartom jó ötletnek. A katonai ismeretek nem iskolába való közismereti tantárgy. Jobb lenne, ha a fiatalok inkább magyarul írni-olvasni meg normálisan viselkedni tanulnának meg. Az a része igaz, hogy a gatyába rázás meg a tiszteletre nevelés rájuk férne, de nem így, hogy az iskolában katonásdit játszanának (bocsánat). Tehát ilyen formában -bár nem mintha hatásköröm lenne- én ezt „elutasítom”.

Viszont: helyén valónak tartom a katonai ismeretek oktatását iskola elvégzése után. Volt is erre egy remek módszer: a sorkatonaság :) Nyilván nem a minimális kiképzés után, a szolgálattal töltött gyakran unalmas, eseménytelen hónapok hosszú sorára gondolok, ahogyan az a dicső múltban történt, hanem arra, hogy amíg a delikvens bent van, addig csak néhány hónapos kiképzésen venne részt (akár minden hétvégén hazautazással, kivéve valami ügyelet vagy több napos gyakorlat esetén), és valóban megtanítanák neki a lényeges dolgokat.
Ez lehetne akár egybefüggő 5-6 hónap, esetleg 17. életév betöltése után 2-3 nyáron át évi 1 hónap, aztán később a maradék egyben. Természetesen a felsőoktatásba felvetteknek automatikusan járna a halasztás, és önkéntes alapon a tartalékos parancsnoki képzés lehetősége.
Gyermekem nincs, de ha lenne, fiamat középiskola után „elvitetném” sorkatonának. Ha lányom lenne, nem örülnék, ha ilyesmit kéne tanulnia kötelezően. Hagyjuk meg a hölgyeknek a fegyveres testületekhez felszerelés önkéntes választhatóságát :)
Ha még mindig lenne sorkatonaság, lehet hogy többen jelentkeznének utána szerződésesnek, mert ugye teljesen más „belülről” tapasztalni, mint a toborzó rendezvényeken meg különböző honvédségi rendezvényeken a „kirakatot” felületesen végignézni :)
A sorkatonai kiképzés (mert ahogyan leírtam, úgy nem tekinthető „szolgálatnak”) végrehajtói aktív hivatásosak kéne legyenek, kivételes témaköröket oktathatnának nyugállományúak (külön díjazásért).
Ha életbelép ez az iskolai oktatás, akkor egyre nehezebben lehetne olyan tanárokat találni, akik leszolgálták a katonaidőt, úgyhogy akik nem ilyenek, azoknak előzetesen kéne egy hasonló képzésen résztvenni, hogy tudják, miről beszélnek. Első sorban a testnevelőket tudnám ebben a szerepben elképzelni, de pl. lövészet oktatását csak bármely fegyveres szerv aktív vagy leszerelt ht. tagjára bíznám.

Annyit még hozzátennék, hogy amikor én voltam általános iskolás (80’s vége-90’s eleje, igen, rendszerváltás), volt testnevelés órán alaki, meg volt kislabdahajítás, ami ugye a gránátdobás előkészítése :)

Azok a fiatalok, akiknek van vonzódása az ilyen dolgok iránt, ma már egyébként számtalan lehetőséget találnak, hogy „hajlamaikat” kiélhessék: vannak különböző „túlélő” táborok, airsoft, paintball, ilyenek. Akit beszippant ez a közeg, azt gondolom, hogy jó eséllyel megtalálja a katonai pályát.

 7. Rókakígyó — 2012-04-17 11:38 

Nekünk volt valami hasonló óránk anno. De ez nem tartalmazott alakiságot, egyebeket csak általános katonai dolgokat, ha egyáltalán… A középiskolában meg jártunk lövészetre, ill kaptunk ideológiai képzést katonai vonalon is. Hogy ez mennyire volt hatékony vagy hasznos elég kérdőjeles, ahogy elnézem az oktatás színvonala azóta nem emelkedett.

A kötelező sorkatonai szolgálat elleni protest legjobb oldala a milstory blog. Az biztos, hogy az újbóli bevezetés teljes agyamentség lenne, bár a jelenlegi vezetés igyekszik minden csúcsot megdönteni ebben a kérdésben, nem kevés sikerrel.

Szerintem aminek lenne értelme, az mondjuk egy küzdősport iskolai oktatásba illesztése. Nem biztos, hogy így van, de Japánban mintha oktatnák az iskolában a sotokant, mert szemléletet formál és tartást is ad. A hadsereg esetleg adhatott tartás, de a szemléletet biztos nem jó irányba fejlesztette.

Az látszik, hogy a kormányzat a nacionalizmus részeként a honvédelmet valamilyen módon prioritásba helyezi, amit mondjuk a NATO miatt is meg kell tenni, mert nem elégedettek velünk ezen a téren. A Hadik András program, a RÁBA megvásárlása és hadi megrendelésekkel ellátása, az usa katonai helikopterek átvétele és az oktatás is részei ennek a programnak, de ez csak a nacionalistákat fogják megnyugtatni, mert érdemi fejlesztésekre nem lesz mód és nem is akarnak ilyesmit csinálni. A magyar nép meg nem szeret háborúzni, forrásaink sincsenek, így a katonaság és a hozzá tartozó körítés csak egy az elterelő hadműveletek közül.

 8. kelempajszmadar1 — 2012-04-17 12:09 

Kérdés, hogy milyen katonai ismereteket kellene tanítani. Amit nekünk oktattak anno, az az első világháborús lövészárok-harcászat volt. Egy modern háborúban nincsenek frontok és nincs hátország. A lövedékeket GPS irányítja centiméter pontossággal. Amelyiket pedig nem, az olyan, hogy több kilométeres körzetben kő kövön nem marad, nem számít, ha száz méterrel mellémegy. Oktassák a gyerekeknek, hogy alsó széle közepe, meg gyalásó, meg műszaki átjárón teljes futás előre? Ki mondja meg, mit kellene tudniuk? Vagy inkább a katasztrófavédelemnek volna jelentősége?
Üdv: Kelempájsz tizedes

 9. limbekcs — 2012-04-17 13:50 

meg lehetne ezt is normálisan csinálni, mint akár a sorkatonaságot is. csak nem bízom benn túlságosan, hogy ezúttal sikerülne…

mi pl. általánosból jártunk ilyen „honvédelmi napra” az erdőbe, különböző többé-kevésbé érdekes feladatok leküzdésére. pl. kézigránát hajintás egy kijelölt körbe (géppuskafészek! – borzong meg őszinte hívetek, aki azóta megszerezte a gpu irányzó szakképesítést… :)

ez szerintem elég tűrhető volt, bár arra most nem emlékszem pontosan, hogy a tájoló használata (mint egyik legértelmesebb program) itt szerepelt-e, vagy valami „civil” kiránduláson…

aztán viszont gimiből kispuskalövészetre jártunk, de ott iszonyú kultúrsokkot jelentett nekünk a lövészetvezető (tán maga a lőtérpk.?), aki üvöltve hadarta a szabályokat („hangos AKADÁLY! kiáltással jelez” stb.), és amíg agyának fogaskerekei meg-megcsikordultak, a szünetet „kutyafasza!! kutyafasza!” észrevételekkel töltötte ki. (pedig addigra már eléggé ki voltam képezve édes apanyelvünkből… :)

úgyhogy nyilván telilőttük a szódásüveg-szemüvegű osztálytársunk lőlapját, hogy legalább valami szórakozásunk legyen – menet közben nem is igen vette észre az átlós lövöldözést le Monsieur Kutyafasza, de azért Pali barátunk szétlyugatott lőlapján kiakadt kissé, és a gyanú komor árnyéka felhőzte homloka elszánt redőit – ha szabad ezzel a képzavarral jeleznem akkori lelkesedésünk szintjét a hovédelmi oktatás irányában – és ebben pont az a gáz, hogy a lövészet önmagában még izgalmas is lett volna.

a sorkatonaságról annyi szó volt már, hogy megpróbálom nagyon tömören: meg lehetne csinálni azt is rendesen (pl. svájci mintára): sokkal rövidebb időszakokra behívni a népeket (pár hónap, később pár évente 1-2 hét, esetleg 1-1 hadgyakorlat (pl. kisebb partraszállás Tajvanon :)), sokkal kevesebb szivatás és sika-mika, viszont sokkal intenzívebb (értelmesebb) kiképzés – pl. lövészet! (egy év alatt ha két heveder lőszert ellőttem, és pl. a bmp lőréséből nem is volt szabad lőnünk…)

a legviccesebb viszont az egyetemi szintű „honvédelmi ismeretek” volt, amikor nem is hittük el, hogy pár héttel a leszerelésünk után ilyen szarságokból íratnak velünk zh-t… :)

 10. proletair — 2012-04-17 13:54 

A helyes megoldás: katonai szakközépiskola.

(Amúgy valaha volt „honvédelmi ismeretek” a középiskolában, elég vastag tank-könyv (bocs:)) járt hozzá. amiben volt vegyvédelmi, lőelméleti, harcászati stb alapismeret.)

 11. limbekcs — 2012-04-17 14:40 

viszont ezek az automata emotikonok… vajon kinek állhat ez érdekében?… : )

 12. tiboru — 2012-04-17 14:43 

Engem is idegesítenek, majd utánanézek, hol lehet őket kinyírni.

 13. nedecz — 2012-04-17 14:46 

A sorkatonaságot kell(ene) visszaállítani legalább egy éves időtartammal.Lehet,hogy sokba kerülne de lenne haszna is:
1;ez a sok elfajzott,idióta tizen-huszonéves megtanulná a rendet és a tekintélytiszteletet.(Persze,csak akkor ha nem lehetne kibújni a szolgálat alól mindenféle indokokkal…)
2;ha-ne adj Isten-megtámadják az országot,akkor a mai harminc és egypár éves korosztály alatt szinte senki nem ismeri az alapvető katonai ismereteket.(GyK:nem tudnak lőni,pl…)Ha harcolni kellene…Hajaj…
Van egy nagy igazság szégyen,de nem tudom ki mondta:
az az ország,megy nem tud vagy nem akar hadsereget fenntartani,az előbb-utóbb kap ajándékba egyet valamelyik szomszédjától.
Hiába az a szörnyű EU,meg a NATO.Ha gond lenne,csak magunkra számíthatnánk megint.

 14. lencse — 2012-04-17 14:51 

Szerintem a hadi-katonai tudományokkal ugy kellene bánni mintegy tehetségkutatással: aki szeretné, vállalná, az menjen szak-iskolákba, ahol magasszinten képeznék ki, aki pedig nem szereti, semmi értelme ezzel nyaggatni. DE: katasztrófavédelmi oktatás az igenis szükséges, mert olyankor amikor nagy baj van, mindenkinek tudnia kell egy minimális segitséget adni. Pl.: azt mondta az árviz idején a hidon nézelődve a suttyó 17 éves gyerek hogy „milyen lusták, csak félig töltik meg a homokzsákot”. Minden ilyen tudást lehet ugy átadni hogy érdekes és hasznos legyen, ne egy kötelező tárgy.

 15. minorkavidor — 2012-04-17 16:36 

Sziasztok!
56 előtt a felsőfokú képzésben volt olyan, hogy katonai tanszék és volt honvédelmi ismeretek. Felteszem ezen a szinten tart.tiszteket képeztek, aztán 56 után- nyilván nem véletlenül- megszüntették ezeket.
1973-85 között jártam ki az általánost és a gimit. Az általánosban csak a szeptember 29-i honvédelmi napon volt egy csekély honvédelmi oktatás, a világnézetünk alapjai c.tantárgy noha szerepelt a biziben, de már nem oktatták. A gimis biziben is csak annyi szerepel, hogy „a honvédelmi oktatás követelményeinek eleget tett.”
A fősulin is volt honvédelelem c.tantárgy.
A hasznuk? Általánosban és a gimiben végül is kinn voltunk a zöldben, friss levegőn.. A fősulin? Egy könyvet kaptam : Gábor Imre/ Horváth Árpád: A haditérképek historiája c. könyv lett az enyém. 79-es kiadás, akkori ára 57,-ft.
Ismeretek? 99,99%-a máshonnan.
Hsznosság? Jó kérdés

 16. sirdavegd — 2012-04-17 17:02 

Jómagam pont a sorkatonaság megszűnése után nőttem fel, bár ezredesből meg mindenféle katonákból így is kijutott – mégpedig önként és dalolva :):) . És még szerettem is csinálni. Egyik barátom meg jelenleg katona – bár inkább a sanyarú munkaerőpiaci helyzetből kifolyólag választotta a Magyar Haditechnikai-múzeumot (MH). Egyetemi oktatóként mondjuk vicces olykor ránézni a kis gombszemű hallgatókra és azt gondolni, háború esetén nekik kellene megvédeni a hont (bár, ha csupa ilyen fiatal lenne az országban, mint akiket én látok, akkor túl nagy problémát nem jelentene).
Szóval, vélemény:
1.) sorkatonaságot felejtsük már el, a háború ebben a régióban több szempontból is lehetetlen – hacsak nem abból indulunk ki, hogy sokszigszalaggal összeeszkábált katapultokból akarjuk a pirézekre lődözni a nem induló nyuszibuszt. Meg lehet nézni, mivel dolgoznak a MH maradékai, hogyan néznek ki a meglévő laktanyák és egyáltalán: a régi sorkatonaság ideje óta lakatlan laktanyák hogyan néznek ki…
2.) ha már a pénzt akarjuk költeni, mert az alacsony foglalkoztatottsággal akarunk kezdeni valamit, akkor öntsük a pénzt a vasútba, hogy mondjuk faluról ne 3 óra alatt lehessen felmászni székesfővárosunkba, vagy, ha mégis az inporduktív honvédséget akarjuk duzzasztani, akkor esetleg ott kéne laktanyát nyitni, ahol aztán tényleg nincs munkahely.
3.) A mai fiatalságra elsősorban egy olyan jövőkép férne rá, ami nem arról szól, hogy lopd tele a zsebeidet olyan gyorsan, ahogyan csak tudod. Mert ehhez sincs mindenkinek gyomra, aztán meg lehet rinyálni amiatt a tv-ben, hogy az egyetemisták kimennek külföldre. Most már tanulni is – köszönjük Rózsinéni…
Szóval azt értem, hogy Rózsinéni a 80-as évekbeli politikai múltját most erkölcstannal, az állam pénzén épített, fejlesztett és fenntartott iskolák egyházi kézbe játszásával és ezek szerint hazafias ismeretek oktatásával próbálja kompenzálni – de azért álljunk már meg egy percre: mégis miről szólna (tiboru, lemil és katpol blogok alapján mondjuk nem lenne nehéz összeállítani :D )? És KI tanítaná?
a.) testneveléstanárok: aki látott már kövér tesitanárt pihegni a padon, az most tudja, mire gondolok. Jómagam fel voltam mentve kb. hatodikos koromtól kezdve tesiből, mert a betonon futásal frankón széjjel lett szedve a térdem. Egyetemen is csak úszni jártam, szóval a „rendszer” szempontjából selejt vagyok. Anno tesitanártól meg is kaptam: „ha ilyen gyenge lennék, elásnám magamat”. Sötét idők voltak, no: már akkor is 20 perc alatt sétáltam le a 3km-t :) :) Most meg a Szeged-Fehérvár távot tekerem le 6:45 alatt. Szóval ennyit a rendszerről :P
b.) volt katonák: ennek akár még értelme is lenne – tapasztalat és tudás elvileg megvan. De most egy fegyvert összerakni, lőni megtanulni nem hinném, hogy túl bonyulult és időigényes tevékenység. Akinek meg még ez is bonyolult, annak a kezébe nem adnék ilyesmit…
4.) A fiatal számára mondjuk hasznot inkább az hozna, hogy tanuljon és HASZNÁLJON nyelveket, dolgozzon a suli mellett akármit, tanuljon meg rendesen matematikául és ne adj isten programozni.

 17. sirdavegd — 2012-04-17 17:12 

– Egy háború esetén nem csak az a kérdés, hogy ki harcolna, hanem az is, hogy mivel. Illetve: ki irányítaná őket.
– Vegyünk egy egységsugarú haszontalan huszonévest, aki mondjuk programozó. Monitor előtt barnul, pizzán él, és pontosan ismeri a munkahelye, az etetőhely és az odúja közötti útvonalat, sőt el is igazodik rajta.
Nomármost, bármilyen hihetetlen, de ennek a létformának a előállítása rengeteg pénzbe és időbe kerül, de működése során csak úgy ontja a GDP-t és biztosítja a családi vállalkozások (hamburgeres, pizzéria, futárok) fennmaradását. Egy ilyen befektetést én nem szívesen küldenék ki egy évre Pusztaröcsögére ürgét őrizni, mert értelme az nincs (hidegen hagyják a hardveres problémák, vagy, ha mégse, akkor 1 óra alatt úgyis meg tanulja, amit kell, utána meg unatkozik), a tudása elavul, a pizzafutárok pedig kihalnak.
Szóval a mai 30-20 éves korosztály nem feltétlenül emósokból áll. De még alatta sem.

 18. face — 2012-04-17 17:12 

Hazaszeretetet szerintem késő középiskolában oktatni, sokkal lelkesebb tud lenni egy ált. iskolás, jobban megfogja az ilyen téma és annyra még nem lát rá az ország működésére, hogy elege legyen belőle.
Még azt se látja, hogy külföldre kell menni ha el akar indulni a 0ról és nem egy panellakás a szíve vágya.

Oktassanak elsősegélyt nyújtási ismereteket! Sokkal hasznosabb lenne a mindennapokban és ellentétben a honvédelmi ismeretekkel (amire az utóbbi 67 évben nem volt szükség) ez életeket mentene a mindennapokban. Ha hogy-hogynem háborúban lenne szükség a tudásra, ott is jól jön szerintem.

Az egészet meg lehetne oldani érdekesen, gyakorlatiasan, csak ha bevezetik valószínüleg könyvszagú elméleti/lexikális nyavaja lesz, mint a magyar oktatásban minden.

A 65év felett ingyenes tömegközlekedés helyett, legyen 18 év alatt ingyenes a paint ball és airsoft és meg van oldva a kérdés :D

 19. sirdavegd — 2012-04-17 17:19 

2006-ban, amikor szép magas volt a Tisza, egyetemistaként kimentem éjszakára zsákot tölteni. Fiatalok, katonák vegyesen, mi inkább lapátoltunk, ők meg pakolták felfelé. Node: ahhoz a tömeghez képest, ami napközben fotóztatta magát a folyóval, meg lehetett volna tölteni még két ilyen töltő depót. Összességében kellemes munka volt, csinálnám máskor is szívesen, bár egy magasított szegedi töltésen, mert a beton néhol eléggé eresztett…

 20. minusz — 2012-04-17 18:05 

Hát, aki fegyvert adna a mai fiatalok kezébe, az nincs tisztában a jelenlegi helyzettel :D
Mondom ezt úgy hogy a középsuli utolsó évében vagyok,és osztály/évfolyamtársaim nagy részének kezébe nem adnék fegyvert…ráadásul én 5 éves osztályba mentem, szóval mi plusz 1 évvel idősebbek (és állítólag „érettebbek”) vagyunk egy sima végzős osztálynál.

Ha meg olyan színvonalon futna a dolog mint a mostani etika/társadalom ismeret/filozófia vagy a „tantermi testnevelés”(ugye három tesi kell hogy legyen egy héten, csak az a helyhiány miatt nem megvalósítható, így sima tanteremben vagyunk rossz időben, jóban meg esetleg kimegyünk) aminél a tanár is belátja hogy semmi értelme, akkor szerintem az egész idő- és pénzpazarlás.

 21. gyepmester — 2012-04-17 18:42 

Én még elég élesen emlékszem tizenéves koromra. Ha valamit meg akarnak utáltatni egy tinédzserrel akkor tegyék elé a KÖTELEZŐ szót. Garantáltan el lesz szabotálva. Alaki képzés egy tizenévesnek? Ha meg akarják utáltatni vele a katonásdit, ezzel biztos sikerülni fog. A lövészet viszont tetszett a fiatalkori önmagamnak. Egyszer voltunk is kispuskával lőni, a tornatanár vezette a lövészetet. Pénz már akkor sem volt rá, mindenki kapott pár lőszert ( már nem emlékszem mennyit, de szerintem 5 db se volt ). Emlékszem kicsit csalódott voltam utána, mert még lövöldöztem volna egy kicsit.

 22. Estván — 2012-04-17 18:47 

Ha nem szűnt volna meg az összes „katkó”… legalább egyet hagyhattak volna.
Egyáltalán van még nappali tiszthelyettes-képzés, vagy csak az arra alkalmas szerdzsókat zavarják el Szentendrére őrmestersuliba?

 23. untermensch4 — 2012-04-17 19:10 

Hurrá, tudok hozzászólni!!!! ( persze eddig a saját hülyeségem gátolta)
szóval a véleményem: középsuliban egyszer (önkénteseket) elvitt a tesitanár kispuskás lövészetre. tetszett. másik tesitanár szétnézett s mondá: a kislabda nem jó de van itt kis gumikézigránát azzal célterületre dobni jobb mint kislabdával minél messzebb (mondjuk így hogy „támadógránáttal” „célt” kellett „megsemmisíteni” sokkal népszerűbb volt mint a kislabda valaha).
Szerintem a középiskolai tesitanárokból kellene a jobbakat külön szerződtetnie a seregnek. Mármint olyanokat akik olyan kondiban is vannak hogy ilyen-olyan nato-rendezvényen nem lenne leégés a versenyeztetésük. Ha a tesiórán nem kötelező (mert ez felénk is nem-nek hangzott…) hanem választható a katonai jellegű foglalkozás, esetleg év végén hivatásos katonák felmérésén bizonyos szint felett teljesítők számíthatnának némi jutalmazásra (meg a „honvéd”tesitanár is) akkor azért a motiválható/alkalmas/fogékony diákoknak meg tudná ez adni a kezdőlökést. Nagyobb horderejű kiképzést meg nyári táborként is „el lehet adni”. Ha a szülők nem tudnak fizetni wellneszsíhorváttengerpartot, vagy tanuljonfegyelmetagyerekmintazapja akkor elküldik, ha év közben támadt kedve tesiórán talán akkor is. Ha nem ww1 a tananyag meg a felszerelés akkor szerintem hivatásosok 1-2 hónap alatt nyaranta tudnának annyit tanítani hogy iskola végére meglegyenek az alapismeretek. Akkor is ha utána informatikus lesz a gyerek…

 24. zozo — 2012-04-17 19:50 

A katonai alapismeretek oktatásának egyik problémája – szerintem -, hogy lesz-e számonkérés? Ha nem, akkor a pár érdeklődön kívül a többség úgy sem fog megjegyezni semmit. Bemegy az órára, mert kötelező, aztán alszik, eszik, beszélget stb. majd csak eltelik az a 45 perc, és kicsengetés után már arra sem fog emlékezni, hogy nő, vagy férfi tartotta-e az órát.
„Ráfér-e napjaink ifjúságára egy kis gatyábarázás, egy csipetnyi katonai fegyelem, a tekintélytisztelet elsajátítása?”
Biztos nem ártana nekik, de a fegyelmet és a tiszteletet nem a középiskolában, hanem jóval korábban kellene megtanulni (esetleg a szülőktől, nem az iskolában).

 25. szunditj — 2012-04-17 20:52 

Megjegyzem a jelenlegi rendszer inkább örüljön annak, hogy a 30 év alattiak nem tudnak fegyverekkel bánni, az idősebbek meg már lustábbak.
A hazaszeretet oktatása egy nettó baromság. Előbb lássanak perspektívát a hazájukban és élhessenek úgy, hogy ne akarjanak mindenáron külföldre menni.
Az alaki oktatás ebben a közegben szintén hülyeség, bár az alakizás anno sem a díszlépésről szólt (persze aki katona az lépjen egyszerre, meg rétes, meg ilyenek), hanem a parancsok végrehajtásának, a kötelékben mozgás elsajátításának, a drillnek volt eszköze.
Nekem is van ilyen korú rokonom, megnézném én azt, amikor pl. egy 3.-os középiskolás osztály vezényszóra gázálarcban hasra vágja magát és kúszik, csak mert azt mondja nekik egy nyugdíjas főtörzs. (és utána milyen keresgélés lenne, hová tűnt a piercing a fülemből, farkamból, nyelvemből, stb.)
A kispuskás lövészetet mi is csináltuk, semmi értelme nincs. Éles katonai lőfegyvert pedig ilyen srácok kezébe adni, az min. ön- és közveszély. Mellesleg teljesen felesleges is, akit érdekelnek a fegyverek az megtanul bánni is velük, akit pedig nem, annak jobb ha meg se mutatják. A bonyolultabb haditechnikákról már nem is beszélve, azok sokkal drágábbak annál, mint hogy oktatási segédanyagként tönkretegyék őket.
Sokkal inkább olyasmiket kéne oktatni, hogy pl. elsősegélynyújtás (ami mellesleg jelenleg is állampolgári kötelesség), újraélesztés, teendők baleset/katasztrófa esetén és bármilyen furcsa: a KRESZ ismerete. Tanítani lehetne, hogy egy árvíz, katasztrófa, nagyobb baleset, vagy (uram bocsá’) terrortámadás esetén mit kell csinálni, hogyan kell szakemberek irányításával dolgozni/segíteni/menteni. Egyrészt amennyi árvíz van még jól is jöhet, másrészt manapság is hívhatnak -és hívnak is- be embereket katasztrófavédelmi feladatokra dolgozni és akkor nem lehet azt mondani hogy nincs kedvem, vagy most másnapos vagyok.
Aki pedig kedvet érez a katonáskodás iránt, az lépjen be a hadseregbe és ott sokkal alaposabban és szerteágazóbban tanulhatja meg annak fortélyait.

 26. toldimiklos — 2012-04-17 21:29 

A mostani világrendben,amit olyan szépen falaznak nekünk,a reguláris hadseregeknek egyre jelentéktelenebb szerep jut.
A hatalmi viszonyok egyfelé tolódása,a banktőke világuralomra törése,és technikai
főlénye olyan szembetűnő,hogy mostmár megengedhetik egy gyarmatnak azt a luxust, akár katonásdit is játszhatnak,az iskolában.
Az elektromágneses,nukleáris,vegyi,és biológiai fegyverek világában ez csak egy légypiszoknak számít.
Valyon mit fog kezdeni a hadsereg,meg a „katonailag kiképzett” lakosság ha mondjuk titokzatos járványok törnek ki földrengésekkel,árvizekkel,és tornádókkal egy időben? Hogyan fog visszavágni,és kinek? Ezt a játtszmát már csaknem elvesztette az emberiség,ha csak nem történik sürgősen valami csoda!
Főként az agyakban kellene rendet rakni!

 27. szunditj — 2012-04-17 21:37 

Eszembe jutott még egy dolog (nagy szó ez). Jelenleg a szélsőjobbos félkatonai szervezetek képezik a tagjaikat katonai ismeretekre. Táborokat szerveznek, erőnlét, alakizás, fegyverek ismerete, gyakorlatok (igaz csak softball-al, de ki tudja külföldön a haveroknál?), vannak rendész és eü egységeik, stb. Ha egyszer az történne amire jobb ha nem is gondolunk, akkor sem lenne megoldás körbehordozni a véres kardot és mindenki kaszára-kapára. Ha egy puccsot akarnának mozgósított tömegekkel leverni, abból csak fölösleges mészárlás lenne. Nem is lenne elég fegyver, másrészt honnan lehetne tudni, hogy a behívottak közül ki kivel szimpatizál. Utána meg hogyan szednék össze a kiosztott fegyvereket? Erre a Rendőrség és a Honvédség kéne hogy alkalmas legyen, esetleg NATO tagként kérhetnénk segítséget. Semmiképpen sem a lakosság.
Külföldről pedig ki a búbánat akarna minket megtámadni? Azért semmi értelme tartalékosokat képezni, hogy egy országunkat ért támadás esetén behívják őket. Ilyen már valószínűleg soha nem lesz. Ha mégis erre akarunk készülni, akkor azt nem úgy kéne szervezni, mint a régi sorkatonaságot. Egy-másfél hónap alapfokú harci kiképzés, utána ugyanennyi szakmai képzés attól függően, hogy kit milyen beosztásra szánnak. Aki folytatni szeretné, az lehet hivatásos. Aki pedig nem, azt néhány évenként egy-két hétre visszahívnák frissíteni a tudását. Mint pl. az USA-ban a Nemzeti Gárda. Egyébként ha a kiképzés végén nálunk is kiosztanák a felszerelést és a fegyvert, mint az osztrákoknál, mi maradna belőle mire leadni vagy használni kéne?

 28. szunditj — 2012-04-17 21:58 

És még egy. A modern hadseregek olyan mértékben technika-függőek, hogy egy harcoló katonára négy-öt, néha több olyan katona jut, aki „csak” támogatja. Ha behívnak akár százezer kiképzett tartalékost, de csak kézifegyverek jutnak nekik, akkor azzal ugyanúgy nem mennek semmire, mintha ott sem lennének. Ha ezt a kiépíteni szándékozott tartalékosi rendszert komolyan gondolnák, akkor ahhoz hatalmas mennyiségű fegyvert és mindenféle haditechnikát kéne beszerezni, raktározni és folyamatosan karbantartani. A kézifegyverektől a gulyáságyún, a híradótechnikán, a járműveken, a nehézfegyvereken, a lőszeren és élelmiszeren át egészen a szükséges tábori kórházakig. Ez olyan pénzekbe kerülne, amiről jelenleg nem is álmodhatunk. Ha pedig a fenntartás feltételeit nem tudjuk biztosítani, akkor teljesen felesleges bármiféle tartalékos képzés, vagy honvédelmi oktatás. Az csak kimerítené a nosztalgiázós parasztvakítás fogalmát.

 29. belabela — 2012-04-18 06:07 

Üdv, csak regisztráltam hosszú hallgatás után!

Na, jópár egyetemen, illetve középiskolákban most is van ilyen oktatás, választhatóan. Az egyetemi szabadonválasztható kurzus neve: Honvédelmi alapismeretek. 3 kreditpontot ér a teljesítése.

Távoktatásban zajlik, a Zrínyi oldaláról kell letölteni a rengeteg elektronikus anyagot, (ha valakit nagyon érdekel, akkor szerintem még megtalálhatom a tartalomjegyzéket másik gépen.)

Az év folyamán tartanak 3-4 előadást:
– MH rendszere, ki kicsoda stb
– Külföldi missziók
– Fegyverbemutatás
volt nekünk, de visszajelzések, igények alapján ez változik. Előadásokat magasabb rangú, tapasztalt tisztek tartották, akikről lerítt a profizmus, illetve örömmel válaszoltak mindennemű kérdésre.

Év végén írásbeli számonkérés zárta a kurzust. Régebben kellett még pluszban beadandót készíteni valamilyen témában.

 30. belabela — 2012-04-18 06:10 

Jah, plusz adalék. Pár száz főre szokták meghirdetni az órákat, és mindig pár perc alatt betelnek.

Laktanyalátogatás nincs a tantervben, de külön kérés esetén akár megszervezik azt is.

 31. zs0rzs — 2012-04-18 08:41 

Én csak azt nem értem, ha most kötelezővé akarják tenni ezt a tantárgyat, akkor 2003-ban miért zárták be a honvéd középiskolát Egerben. Magam is odajártam és azt gondolom, hogy mind a 4 év minden perce szükség volt, hogy elkötelezett legyek a katonai pálya iránt. Véleményem szerint heti egyszer 45 perceben nem lehet megtanítani azt amit az ember akkor kap, ha össze van zárva azokkal az emberekkel akikre támaszkodhat, számíthat. Persze lehet fegyvereket mutogatni az órákon meg jobbra át-ot csináltatni a fiatalokkal de az csak egy múló móka lesz nem pedig a napi életük része, mint nekünk volt anno

 32. csuri — 2012-04-18 08:58 

Még 89 előtt Romániában az egyetemen a lányoknak volt katonai foglalkozás (mert ők kimaradtak az előfelvételis fiúknak ‘járó’ 9 hónapos katonaságból, gondolom ezt a hiányérzetet pótlandó…).
Ez azt jelentette, hogy az első évben, minden héten egy fix napon katonásdi volt. Az egyetemista csajok beöltöztek bakaruhába, és 8 órában ökörködtek. Volt elméleti és gyakorlati oktatás is.
Alulírott, nagyon elítélendő, mindazonáltal érthető indíttatásból kimaradt mindezen jóból, mert felmentette magát orvosi papírokkal.
Kolléganőim masszívan utálták az egész cirkuszt, a bakaruhától az elpazarolt időig beleértve.

 33. lencse — 2012-04-18 09:43 

„szunditj – 2012-04-17 – 21:37 szerint:
…Jelenleg a szélsőjobbos félkatonai szervezetek képezik a tagjaikat katonai ismeretekre. Táborokat szerveznek, erőnlét, alakizás, fegyverek ismerete, gyakorlatok (igaz csak softball-al, de ki tudja külföldön a haveroknál?), vannak rendész és eü egységeik, stb.”
Hallottam már itt Erdélyben olyat hogy a fiatalok irigylik ezeket a lehetőségeket. Persze nem a városi lógósok hanem a (még) forróvérű székelylegények. Sajnos elég sok hasonlatosságot látok ezek és a szunditj által emlitett csoportok között …merthogy ezekben az időkben nem vezet jóra… moindom sajnos.

 34. koma — 2012-04-18 10:47 

Nem jó ötlet, tehát sikerre van ítélve. Mivel ellentmond minden értelmes elgondolásnak, tutira be fogják vezetni.

Arra külön kíváncsi vagyok, hogy fogják a „tekintélytiszteletet” elérni…

 35. kszabo — 2012-04-18 13:00 

Mégsem mennek a Kalasnyikov meg a http://hu.wikipedia.org/wiki/RPG%E2%80%937 ellen semmire :)

 36. kszabo — 2012-04-18 13:11 

20 éve volt egy üzemképes ország, ami olyan mint egy klinikai százlábú. Némely lábai egy idő múlva feleslegessé válnak, újakat kell növeszteni neki és mindre kell cipő:) Túl sok lábát gyalulták le. És most egyre másra ezeket szeretnék újranöveszteni. MHSZ, sorkatonaság, nemzeti gárda minden értelmes országban van, de mi ezeket szüntettük meg. Amit most az iskolára akarnak erőltetni, az volt régen a honvédelmi előképzés, ami évi több ezer embernek csupán hivatásos jogosítványt jelentett. Üdv

 37. tiboru — 2012-04-18 13:46 

Most jut eszembe: szívesen írnék tankönyvet az új tantárgyhoz :-)

 38. toldimiklos — 2012-04-18 15:22 

„Külföldről pedig ki a búbánat akarna minket megtámadni? ”
Hát ez az! Nem kell már kívűlről támadni,mikor az ország gyakorlatilag teljesen el van foglalva. Már rég nem a magyar emberek érdekei szerint történnek a dolgok a Kárpát -medencében. Háború akkor lesz,ha a nép fellázad a kizsákmányolás,és a reménytelenség miatt. Meg a miatt,hogy a saját hazájában semmi hatalma nincs . Akkor sem hadsereg jön majd,hanem olyan eszközökkel törik meg az ellenállást,amelyeket említettem. Ezért hülyeség az egész katonásdi,mert azok az idők már rég elmúltak,amikor még klasszikus háborúkat vívtak.
A világban jelenleg zajló konfliktusokban,és előtte is alkalmaztak tiltott eszközöket azok a világhatalomra törő sátánfajzatok,akik eddig is a legtöbb háború kirobbantásán fáradoztak.

 39. toldimiklos — 2012-04-18 15:24 

Egyetértek!

 40. sirdavegd — 2012-04-18 17:01 

Nálunk most is létezik Biztonságpolitika kurzus – bár az inkább diplomációról szól.

 41. sirdavegd — 2012-04-18 17:04 

Ha Te írnád, az még hiteles is lenne :) Álmaim könyve az lenne, amit Tiboru ír a Lemiles és Katpolos kollégákkal együtt. Onnantól akár be is zárhatjuk a nyomdákat :D :D :

 42. sirdavegd — 2012-04-18 17:05 

Ha már a „fiatalokat” szeretnénk tekintélytiszteletre szoktatni, először kellene valami tekintély, amit tiszelni lehetne.

 43. marcipan — 2012-04-18 18:25 

nekem volt ilyenem! az általános iskolás tesitanár mániája volt, h menetelni kellett, mert a katonaságnál milyen jó lesz az. már a többieknek, én a magam részéről bojkottáltam – cserébe egész órán körözött az osztály többi része azzal a céllal, h kikényszerítsék a részvételem. de elveim voltak 10 évesen is.

természetesen kell ilyen tárgy, nézzünk csak meg engem, micsoda elhízott belvárosi suttyó lett belőlem.

 44. Rókakígyó — 2012-04-18 19:24 

milyen jellegű tankönyvre gondolsz? Úgy érzed eléggé ki tudnád benne hangsúlyozni a nemzetvezető fontosságát? Na látod…

 45. szunditj — 2012-04-18 20:00 

No igen, létezett egyszer egy MHSZ. Ami a mindenféle klubjaival nem csak honvédelmi képzést nyújtott, bár elsősorban az volt a célja. A parancsnoki kara is katonákból állt. De lehetőséget nyújtott mindenkinek, hogy az érdeklődésének megfelelő elfoglaltságot találjon (na jó, pedofil-klub azért nem volt). A tagság szinte ingyenes volt, jelképes tagdíj és némi társadalmi munka kellett csak. Cserébe a klubok megfelelő képzést, eszközöket, infrastruktúrát, szervezett beszerzési lehetőségeket biztosítottak. Nem beszélve a technikai sportokról, mint pl. az ejtőernyőzés, sportrepülés, stb. Anno én is vitorlázórepülőztem egy kicsit. Tele volt az ország repülőklubokkal, mindegyiknek volt repülős, ejés, sárkányos szakosztálya, sok ezres tagsággal. 16 éves kortól már egyedül is repülhetett az ember, lehetőségeinek nem volt anyagi akadálya. A téli szünetekben pedig sokrétű és komoly elmélet képzés volt, mindenféle repüléssel kapcsolatos témában. És tanulni kellett, mert tavasszal vizsga volt, és aki nem felelt meg az nem repülhetett. Igaz volt némi kötelező poltáj is, de azt még az előadók sem vették komolyan. Manapság aki repülni akar (nem a munkahelyéről), annak nagyon mélyen a zsebébe kell nyúlnia. Sok fiatalt hiába érdekelné, ha anyagi okok miatt egyszerűen elérhetetlen álom marad számára. Pedig gondoljuk csak el, hogy egy stadion árából, ahol kéttucat falábú kerülgeti a fűszálakat hogy el ne essen, mennyi repülőklubot lehetne működtetni. Vagy modellezőt. Vagy rádióamatőrt. Vagy búvárt. Vagy stb.

 46. szunditj — 2012-04-18 20:23 

Hát igen, pont ezektől a forróvérű székelylegényektől tartok én is. De nem azért, mert netalán egyszer arra ébrednék, hogy itt hadonásznak puskával a fővárosban. Sokkal veszélyesebbnek tartom azt, hogy dagadó honfiúi és honleányi kebellel 2014-ben büszkén fognak masírozni a szavazófülkékbe, ha már egyszer az jár nekik. Egy országot sokféleképpen lehet tönkretenni. Egyik módja ennek az, ha külföldről olyan vezetőket ültetünk a nyakába, vagy segítünk hatalomban maradni, akiket a helyiek (mert az ő bőrükre megy) már a pokolba kívánnak. Ezen -minden bántó szándék nélkül mondom- komolyan el kéne gondolkodni Székelyföldön. De ez már inkább nagypolitika.

 47. Szaszyka — 2012-04-18 22:50 

Nem szeretném hosszúra fogni, de saját belátásom szerint nem szabadna ilyen oktatásban részesíteni a középiskolásokat. Egyrészt azért ők még majdnem gyerekek, tehát nem biztos, hogy azt az oldalát fognák meg, amit a felnőttek szeretnének, hanem a „gyilkos” végét. Másrészt személy szerint alapvetően nem látom értelmét a katonaságnak. Nem vagyok vallásos, és fanatikus, de részemről a katonaság, mint fogalom…. hát kétséges(ember fog fegyvert emberre?) Természetesen ez csak egy utópisztikus álom, hogy az emberiség szeretetben él egymás mellett, és nem ölik egymást, de azért én örülnék, ha inkább erre tanítanák a gyerekeket, és nem a „gyilkolásra”. A tekintélyelvűségről csak annyit, hogy sz.v.sz. a tisztelet SENKINEK SEM jár ki alanyi jogon, rangot/pozíciót/tisztséget pedig alapból nem tisztelünk, CSAK és kizárólag az embert, azt is csak akkor, ha KIÉRDEMLI! Én egy ilyen világot szeretnék látni, háborúskodás, EGO-harcok, és mások eltiprása nélkül, de erre tudom, hogy vajmi kevés esély van. Én inkább filozófiát tanítanék a gyerekeknek, nem töményen, hanem emészthető, szórakoztató formában, de semmiféleképpen nem a hadászatot, hiszen azért akárhogy csűrjük csavarjuk, arról szól, hogy embereket ölünk.
A legjobb megoldás talán az lenne, hogy ha a gyerek otthon kapna a szülőktől rendes értékrendet, ami sajnos manapság ritka, és utána eldönthetné, mit akar tanulni. Ha katona szeretne lenni, vagy csak azt akarja tanulni, akkor tanulja azt, ha filozófiát, akkor azt. Ha bármi mást, akkor tanulja, de kötelezően nem vezetném be, az biztos. Elnézést, ha hosszú lett, de tömörebben nem tudtam megfogalmazni :-$

 48. feketelaszlo — 2012-04-19 13:53 

A középiskolával van a baj, nem az esetleges tananyaggal. A tananyagot talán össze is lehetne szervezni olyanra hogy legyen értelme, de a középiskolákban fegyelmet, tiszteletet képtelenség oktatni -márpedig ezen kvalitásokkal nem rendelkező diákoknak nincs sok értelme honvédelmi dolgokról beszélni. A fegyvereket úgy gondolom nem ártana kihagyni a dologból, a középiskolák komolytalanságával összeférhetetlen. Sokkal inkább a logisztikai és katasztrófavédelmi résznek lenne értelme. Ha rajtam múlna akkor nem csak a honvédelemre helyezném a hangsúlyt, hanem a mentő/tűzoltó/honvéd/katasztrófavédelmi dolgozókkal ismertetném meg a fiatalokat, de talán már általános elején. Szükség lenne olyan nyugalmazott emberekre akik alkalomadtán tartanak néhány előadást a gyerekeknek, anekdotáznak, netán egy szolid bemutatót tartanak. A tinikorban lévőknek már nem tudod felkelteni az érdeklődését – tanítani meg csak nagyon keveseket tudsz közülük.

 49. toldimiklos — 2012-04-19 20:41 

A láthatatlan ellenséggel szemben nem segít a katonai kiképzés. Csak súlyosbítaná az amúgy is eldurvuló társadalmi konfliktusokat.A legnagyobb ellenség a fejekben lakik,a
tömegtájékoztató eszközökön,meg az oktatási rendszeren keresztül jut az agyba.
Itt is sokan azon vitáznak,hogyan kellene megvalósítani,de csak kevesen gondolnak arra,hogy van-e értelme,meg milyen összefüggések állnak e mögött a terv mögött?
E-helyett tényként kezelik már az ötletet is,és csak a kivitelezés módja a vita tárgya.

 50. michaelk — 2012-04-19 21:20 

Hát akkor leírnám én is a véleményemet. Írtatok itt szépet-csúnyát, jót-rosszat ki hogy gondolja. Azt gondolom némi rálátásom azért van, pár évig sikerült közelről tanulmányozni.

Elöször is, volt bizony az MHSZ. Manapság csupa rosszat mondanak róla a hatalom jeles képviselői, akik pedig tagjai voltak, nem kis nosztalgiával gondolnak vissza , micsoda szórakozás volt. Hiszen bármi érdeklődése volt a gyereknek, azzal foglalkozhatott. Lövészettől-rádiózásig, ejtőernyőzéstől-búvárkodásig. Megtehette. Ma pedig elmehet sóvárogva nézni, hogy szórakoznak a tehetősebbek: Painball, airsoft.

Ami az oktatást illeti. Bizony volt! Nálunk az iskolában, ha nem vettél részt a felmérésen, nem ütötték be a bizonyítványba „Honvédelmi oktatás: teljesítve” Akár évismétlés is lehetett belőle!!

Akinek pedig kevés volt, mehetett az IG be

Ami a sorkatonaságot illeti:
Véleményem szerint alapvetően (elvileg) nem lett volna az olyan rossz dolgog, azonban ahogy „demokratizálódott” a sereg, egyre értelmetlenebb, egyre feleslegesebb lett. Legalábbis ABBAN A FORMÁBAN ahogy előadták. És ez nem a sorkatonák hibája volt!
A sorkatona eleve nem akart ott lenni. A legkártékonyabb állat a sorkatona volt (na jó, a hallgatók rájuk vertek). Abban az esetben, ha értelmes elfoglaltságot találtak neki, meg lehetett szakítani. Legyen az egy értelmes kiképzés, gyakorlat, árvízmentés stb. Azt is kohzták magukból, amiről ők sem tudtak. Tisztelet nekik érte. Ha azonban értelmetlenül „csak hogy ne unatkozzon” ment a sikamika, portörölgetés, akkor pillanatok alatt, tönkretett mindent.
A sorkatonai idő is egyre fogyott, 36, 27, 24, 18, 12, 9, 6 hónap…….
Ez már egyszerűen nevetséges kategória. És ami az állapotukat illeti, a vége felé, 50% eleve selejt „E” kategória. A maradéknál pedig minden tizedik volt mindenre alkalmas. A többi, a nehéz dolgok cipelésétől kezdve-a gyalog járásig fel volt mentve. Egyszerűen siralmas, jó hogy az egészet megszüntették.
Az meg hogy milyen körítést adtak hozzá, szintén a förtelem kategóriába tartozik nálam. Az ünnepélyes centivágástól a leszereléskor adományozott dísztőrig. Ez megalázó az elöttük TISZTESSÉGESEN szolgáló emberekre nézve, akiket úgy engedtek el leszereléskor, hogy esetleg kezet fogtak vele……..

A sorkatonaság megszűntetésével természetesen tönkretették a tartalékos rendszert is

És most kitalálták ezt a honvédelmi nevelést….

Kitalálták az etika oktatást, kötelező hitoktatást. Eredményeinek egy része már látszik

Hogy a honvédelmi oktatásból mi lesz?! Semmi! Nagy hangzatos szavak, némi pénz csorgatás, ami persze semmire nem elég, eleve halott ügy.

A hadseregre nem kell sok minden, csak pénz, pénz pénz. Ahogyan azt már pár száz évvel ezelött Monecuccoli is megmondta. De nálunk pénz az nincs. Mindent lelkesedéssel akarunk megoldatni. Az pedig kevés.
Ha pedig KÖTELEZŐ lesz, olyan hozzáállás várható, mint az orosz oktatáshoz, vagy épp a sorkatonák már általam leírt mentalitása.

Arról pedig még halvány lila fogalom sincs, mit akarnak oktatni……….

Ez se lesz más, mint fából vaskarika

 51. kettleb — 2012-04-20 08:47 

Tiszteletem az egybegyűlteknek!

Lehet, hogy off, de az eredeti dokumentum megtalálható: http://www.kormany.hu/hu/dok?source=8&type=302#!DocumentBrowse

Ha nem hagyja magát Nemzeti Erőforrás Min. Társadalmi egyeztetés fülecske, piros, jobbra lent. 45 oldal, a 2010-es, tehát egy kormánnyal ez előtt elkészült „Katonasuli” -Katonai alapismeretek könyvének anyaga van négy esztendőre elosztva. Ápr. 27-ig lehet hozzászólni.
Így estleg magáról a cikkről cserélhetnénk eszmét. Bár én a sajátommal elégedett vagyok.
Hazafiasság és fegyelem: tanítható, tettel és szóval. Tanítandó is. A nyikhaj tini is felfogja és megérti, még lelkesedik érte is, ha így állsz eléje. / Mit ahogy ezek fentebb leírára is kerültek./ Akkor lesz lelkes és önzetlen ha a miértet és a hogyant is elé tudod állítani. Katasztrófa-ön-árvíz- tűzvédelmi ismereteket mindenkinek tanulnia kell! Akár 9/11 akár a Costa Concordia katasztrófája azt bizonyítja, aki cselekszik magáért és a többiekért, valószínűbb, hogy megmenekül, mint aki csak várja a segítséget. Na, jó a CC kapitánya kakukktojás. Honvédelmi imereteket is lehet/kell – ezen vitázhatunk – tanítani de én ezt fakultációs változatban vinném inkább.
A lehetséges problémákat már Ti is érintettétek:
-Ki fogja tanítni? Középiskolában az adott tárgyból szerzett egyetemi diplomával, pedagógusi végzettséggel taníthatsz. Kivételek azért vannak.
– Teljesen más kerettantervre, könyvre lesz/lenne szükség, – még akár fiúknál, lányoknál is – .
– Nincs tisztázva, a bevezető ebben nem egyértelmű, hány órában, kötelező vagy fakultatív jellegű lesz-e az oktatás?
Engem a 10.-es anyag, – csak térképészet és tereptan – erőst’ lefagyasztott. Aki azt végigcsinálja és még mindíg szimpatikus neki a tárgy, az kétség kívül elhivatott. Vagy mániákus.

Szép napot!

 52. kettleb — 2012-04-20 09:05 

Bocs a „Kerettanterv… ” kezdetű cikkaz amire hivatkozom az oldalon.

 53. c639aag — 2012-04-20 18:12 

Annak idején én is tanultam a „Honvédelmi alapismereteket” egy kék színű középiskolás könyvből. Hasznát vettem később is. Szerintem jó ötlet az újbóli bevezetés, innen már csak egy ugrás a leventemozgalom.

 54. dio2010 — 2012-04-22 14:28 

Sziasztok!

Tudom már régebbi a poszt, de csak most tudtam időt szakítani az olvasásra.

Véleményem szerint nem honvédelmi, hanem katasztrófa védelmi oktatásra lenne szükség. Egyre több természeti katasztrófa és baleset van, ahol a jó nép csak néz és várja a messiást.
Gondoljunk csak a nem olyan régi árvizek miatti kitelepítésekre. Nagyon kíváncsi lennék, ki tudja mi a teendő, amikor bejelentik, hogy 2 óra múlva itt vannak a buszok és indulás. Mit viszel magaddal? Mit kell magaddal vinni?
A mindennapi élethez szükséges ismereteket kellene oktatni. Elsősegélynyújtás, baleseti helyszín biztosítása, mit kell mondani a rendőröknek, tűzoltóknak és mentősöknek, ha bejelentesz valamit. Mit kell tenned, amíg odaérkeznek. Mindezek olyan dolgok, ami mindennapi gyakorlatban bármikor előfordulhat. Sokkal fontosabb lenne az „állampolgári kötelességek” megismerése és megtanulása. Hátha akkor nem csak bámuló tömegek lennének a Tisza parton és más folyók partjainál, hanem segítség nyújtásra alkalmas állampolgárok lesznek a helyszíneken.
Katonai oktatást szükségtelen. Aki vonzódik a katonai pályához úgy is odatalál.

 55. nemharcolok — 2012-04-22 20:22 

Üdvözlet Mindenkinek!
Véleményem a következő: Mielőtt belevágnának a nagy katonásdiba,előtte talán,először is mutassák be,milyen cuki hatásai vannak mondjuk-csak -a kézifegyverből kilőtt,különböző űrméretű lövedékeknek az emberi testre és ,milyen élettani konzekvenciák lehetnek ebből.(A többiről már nem is kellene mesélni..)
És ezt lehetőleg ne zselébabákon demonstrálják,hanem mutassák be a militáns,lövöldözést imádó -ja,bocs ,nincs több életed,ez nem a BF multiplayere- eszeveszettnek az igazi harctéri sérülésekről szóló,rendkívül nyomasztó,sokkoló színes fotókat és videókat,meg a hullazsákban hazavitt roncsolt testeket,emberre már csak nyomokba hasonlító szörnyű torzókat,leszakadt arcokat,de azoknak a kadaverét is,akiket nem földeltek el,hogy miként bomlanak szét,s ha ezek után még valakinek volna kedve vitézkedni, ám tegye….
Mert a fegyverek használata erről szól,és nem szabad letagadni,eltitkolni,mi is a végeredmény!

 56. rdos — 2012-04-24 11:08 

A módszerváltásunk időszakában én is pacifista voltam. Aztán nem túl békés módon szétesett Jugoszlávia. Engem is meghívott hadkieg, ugyan vinném már haza a lakásomba a kincstári tarcsis öltözetet. Szerencsére azóta már visszakérték.

Többek véleménye volt, hogy nem kell nekünk hadsereg. Ki támadna meg minket? Amennyire én tudom, a NATO nem védene meg minket pl. egy szlovák agressziótól.

Szerintem kis létszámú, önkéntes, gondosan válogatott, jól képzett emberanyagú, jól megfizetett és jól felszerelt hadseregre lenne szükségünk. Ebből következőleg a kötelező középiskolai honvédelmi oktatást feleslegesnek tartom. Elismerve, jelenlegi szétzilált oktatási és nevelési struktúránknak ez már teljesen mindegy lenne.

Hazaszeretet és nevelés kérdéskör. Bizony nagyon is fontos lenne. Tovább megyek, ez lenne a legfontosabb. Ha semmi mást nem csináltak volna mindenkori szabadon(?) választott kormányaink, mint hogy az oktatásba és a nevelésbe háromszor annyi pénzt tolnak, kiválasztva a legjobb oktató nevelő elméket, már most jobban állnánk. Ha már profi hadsereg, akkor még inkább profi „oktató-sereg”!

Minden nehézséget könnyebben viseltünk volna, ha látjuk, a gyerekekért, a gyerekek jövője miatt húzunk a nadrágszíjon. Ezért tisztelettel megkérem mindenkori kormányunkat, és többpártunkat, az olyan szavakat, hogy „haza”, „hazaszeretet”, „tisztelet”, „becsület”, NE vegyék szájukra! Ugyanis eddigi semmittevésükkel, ötletelésükkel ezt érték el:

http://stooq.com/q/?s=eurhuf&c=30y&t=l&a=lg&b=0&r=eurhuf+eurpln+eurczk

 57. tiboru — 2012-04-24 12:04 

A katonai nevelésnek szerintem csak az egyik szelete a fegyverismeret…

És itt fent is mintha említette volna valaki a mondást: az az ország, amelyik nem a saját katonáit tartja el, előbb-utóbb arra kényszerül, hogy valaki máséit etesse – vagy valami hasonló. Vagy ez szerinted napjainkban már nem érvényes?

 58. szunditj — 2012-04-24 18:29 

Szlovákia NATO tag. Ausztria semleges, Szlovénia, Horvátország, Románia szintén NATO tagok. Ukrajna szeretne az lenni. Egyetlen szomszédunk Szerbia, aki nem tagja a szövetségnek.

 59. szunditj — 2012-04-24 18:46 

„Hazaszeretet és nevelés kérdéskör”
Erre nem csak az iskolákban lenne szükség. Hanem hogy pl. ne láncolják emberek magukat fákhoz, dafke is megakadályozva egy szükséges lokátor építését, csak mert a bazsarózsa. (egyébként dehogy a bazsarózsa, az számított a legkevésbé)

 61. nemharcolok — 2012-04-27 19:51 

Teljesen igazat adok a cikk írójának! Aki nem volt sorozott katona,az pedig meg ne szólaljon,mert fikarcnyi tapasztalata sincs e téren! Jómagam a lehető legrosszabb módon,előfelvételisként voltam kénytelen a honvédség-igen,nekem máig és örökre csupa kis betűvel-eget verő,tragikomikus és erőlködő baromkodásait elviselni,amiknek az ég egy adta világon semmi hasznát soha,sehol nem vettem,és nem is fogom,mert életképtelen,valóságtól elrugaszkodott és elavult ,mint ahogy most is lenne,ha tömeghadsereget működtetnének az országban.
Az legyen katona,akinek tetszik a konzervzabálás, a dzsuvás alumínium kulacsból poshadt víz ivása, a büdös bakancsok penetrája,de legfőképpen valami földöntúli gyönyört érez robbanásoktól vagy lövedékektől megcsonkított de még agonizáló,hörgő véres,szörnyen összeégett ,emberi roncshús kupacok látványán.

 62. szunditj — 2012-04-28 15:39 

Én nem ismerem az Ön élményeit, nyilván oka van, hogy ilyeneket ír.
Nem a kötekedés kedvéért, és sem szerettem katona lenni, de:
„akinek tetszik a konzervzabálás” Mi még gyakorlaton is (voltam néhányon) csak akkor kaptunk konzervet, ha a kitelepülésből adódóan nem tudtunk a tábori konyhához menni. Valóban nem volt túl változatos, de kaptunk jó kajákat is.
„dzsuvás alumínium kulacsból poshadt víz ivása” A kulacsot és a csajkát fertőtlenítve kaptuk és valahányszor ettünk-ittunk belőle, utána mindig kimostuk, hiszen gyakran kellett használnunk. Még a legeldugottabb bakonyi erdő mélyén, sőt még Ukrajnában is mindig volt lehetőség ezek tisztán tartására és mindig volt tiszta ivóvizünk.
„büdös bakancsok penetrája” Annyit azért el kell ismerni, hogy a honvédség ruházata, ha nem is volt divatos, nagyon jó minőségű anyagokból volt és ha megfelelő méretet kapott az ember, még kényelmes is tudott lenni. Anno sok felszerelést kiosztottak tartalékosoknak, mindenfelé lehetett látni embereket, ahogy civilek a tarcsis gyakorlóban és surranóban dolgoztak. Tavaly olvastam valahol, hogy még mindig akkora a kereslet a régi gyakorlókra, hogy újra elkezdték gyártani. A surciról meg annyit, hogy semmi műanyag nem volt benne, nagyon strapabíró volt és miután betört, még kényelmes is. Na persze nekünk mindig tisztán kellett tartani és az sem ártott, ha az ember néha megmossa a lábát. Mi Tatán és később Dobogókőn is (ahol már semmi nem indokolta) szabadidőben is inkább gyakorlóban voltunk, sokkal jobb volt, mint a melegítő/tornacipő.
„valami földöntúli gyönyört érez robbanásoktól vagy lövedékektől megcsonkított de még agonizáló, hörgő véres, szörnyen összeégett ,emberi roncshús kupacok látványán” Önnek volt része ilyen élményben? Hol és mikor szolgált, hogy ilyesmit tapasztalt (tényleg csak kíváncsiságból)?

 63. szunditj — 2012-04-28 16:01 

Szerintem Hende úr egy ……… Egyébként ez az elképzelés –ha jól tudom- még az előző kormány alatt született, csak akkor nem hallottunk róla. Talán mert az illetékesek nem vették komolyan. Érdekes -és szomorú-, hogy a rendszerváltás óta egyetlen olyan kormányunk sem alakult, ahol a honvédelmi tárcát olyan emberre bízták volna, aki legalább egy ici-picit konyít a hadsereghez. Kezdve Kőrkörös Lajostól, azon át aki részegen támolyogva tartott szónoklatot, egészen a mostaniig. Amikor én voltam katona, még nagyon utáltam a hivatásosokat. Manapság már inkább sajnálom azokat, akik ezt a pályát választják.

 64. nemharcolok — 2012-04-28 21:24 

Na,akkor most válaszolok!
1) Mindenféle katonásdit,agyatlan,erőszakos és militáns megnyilvánulást gyűlölök,legyen az történelmi tény,jelenkori tevékenység,vagy a jövőbe vetített szörnyű és hagymázas ,pokolbéli rémlátomás fekete és vörös egekkel….
2) Igen,sajnos elhurcoltak-mondjuk úgy,kötelező volt-katonának lennem,bár szeretném azt az időt kitörölni,meg nem történtté tenni!
3) Konzervzabálás. Igen,nos nekünk olyant löktek,azt kaptuk,máig nem tudom miért. Ennél rosszabb csak az volt,ha sült ipari szalonnát adtak rizzsel. Ez volt a választék. Gondolom a rüszü,köcsög kopasznak ez járt,ha már a pofája nem járhatott,ugye.
4) A horpadt hasú kulacs-amikor megkaptuk-belülről teli volt valami szörnyű,kizárólag ebben a miliőben tenyészni képes fonalas gombastruktúrával,aminek a szagát képtelenség volt kitakarítani.(Hagytam a fenébe,volt helyette műanyag citromleves készség,azt használtam.)
Fertőtlenítő anyagot nem kaptunk hozzá,nem is tudom,milyennek kellene elképzelnem?
5) A surranóról annyit,hogy nehéz volt, tisztíthatatlan és a szadista tisztesek egyik kedvelt vesszőparipája. Nekik soha nem volt eléggé tiszta vagy eléggé fényes.
Én használtat kaptam, és mellé-kéretlenül-fájintos kis lábgombát,meg valami szemölcsöket is,csak úgy grátiszból. Köszönöm,tényleg „grandiózus” élmény volt,már ami a gyógyíttatást illeti… Nem húznám ezt az ormótlan szörnyeteget még egyszer fel,mivel kicsit nem találtam sem könnyűnek,kényelmesnek meg végképp nem. Gyakran feltörte a lábamat,ellenére annak,hogy elvileg „betörték” előttem,csakhogy az nem az én lábam volt .
6) A tisztálkodás egy évig-pár kivételes alkalomtól eltekintve-jéghideg vízben volt lehetséges,vagy abban sem.(Időnként) A mosásra ugyanez vonatkozik. Hideg vízben sajnos sem előbbi,sem utóbbi nem oly hatékony,tudja fene miért.
7) Ami a „látványt” illeti,szerencsére csak indirekt módon láttam,fotókon,videókon,neten,de az bőven elég volt ahhoz,hogy még jobban megerősítsen az egész ostoba és értelmetlen katonaságról,háborúságról,kegyetlenkedésről alkotott véleményemben.
Szörnyű és rémisztő volt,szó szerint hányingerem lett az egésztől.
Nem értem,mi tetszik ebben a kollektív paranoid bohóckodásban bizonyos embertársaimnak?

 65. tiboru — 2012-04-28 22:12 

Úgy tűnik, különösen peches helyet csíptél meg, mert hogy ennyi minden összejöjjön, az azért (a nyolcvanas évektől kezdve) nem volt általános sem a Néphadseregben, sem a Honvédségnél.

Vagy személyiségedet tekintve tényleg (mintegy zsigerileg) annyira antikatona vagy, hogy csak a rosszra emlékezel :-) És ezért is furcsa, hogy belenéztél ebbe a – vállaltan katonás – blogba… Persze ennek örülök, mert te lehetsz a military-fanok ellenpólusa :-)

 66. nemharcolok — 2012-04-29 10:53 

Kedves Moderátor,és Mindannyian!

Nos,hogy értsék,miért is vagyok itt,elmondom,,hogy roppant módon dühös lettem egy bizonyos hírek hallatán. Tudom,hogy nem szabadna politizálnom,de akkor is -sajnos-el kell mondjam, jelenlegi kormány-meg az előző is-be akarta/akarja vezetni az általános és középiskolában ezt a bizonyos „honvédelmi ismeretek” nevű tantárgyat.
Kérdezném tisztelettel,ugyan minek? Mire jó ez az egész cifra nyomorúság? Mire akarják a felelősen gondolkodni,döntést hozni,mérlegelni még csak parciálisan képes serdületlen,vagy alig serdült gyerekeket tanítani?
hol van erre pénz,ha a tantermek, a folyosók, a wc-k, a közös helységek ilyen rongy állapotban vannak sok helyen?
Ahol nincs anyagi lehetőség nemhogy új taneszközt vásárolni,de még kerítés festésre,sőt tisztasági meszelésre sem futja a szűkös költségvetésből?
Erre miből,honnan teremtik elő a pénzt,mikor egy lőszer ára 200-300 Forint közt mozog,amikor a legtöbb lőteret bezárták? (Szerintem már kispuskák sincsenek…)
Mit akarnak? Tankönyvekből oktatni álmos és unott diákoknak?
Azoknak ,akik a PC-s konzolos játékokon gyilkolásznak,minden valószínűség szerint biztosan nem fog tetszeni-sőt rühelleni fogják- az alakiságot,a kúszás-mászást, a parancsszóra való szerencsétlenkedést.És tetszenek tudni,hogy miért? AZÉRT MERT KÖTELEZŐ!
Először el kellene mondani a diákoknak,hogy a harc,a háború,a fegyveres konfliktus kötelező velejárója-fogalmazzunk úgy,munkahelyi rizikója,de igen nagy százalékban- a halálos sérülés, a súlyos megrokkanás,a résztvevő államok gazdaságának összeomlása, a nyomor, a nélkülözés, az éhség és a pusztító járványok….

Sorolhatnám napestig az ellenérveket,de értelmetlen,hiszen tudjuk jól,ez is csak egy kormányzati blabla,amit már megszokhattunk. Úgy is mondhatnám,lózung,üres és tartalmatlan szócséplés,mert úgy sem lesz belőle semmi.
Szerencsére……..

 67. nemharcolok — 2012-04-29 12:01 

Egyértelműen nem.
Egyébként tisztelettel kérdezem,hogy kik volnának azok az állítólagos ellenségek?
Legyen olyan jó,hogy egyet kettőt megnevez,mert én ilyenekről nem hallottam eddig.

 68. Bigjoe(HUN) — 2012-04-29 20:16 

Bocs, hogy bele vaú-vaú, de nem tudom befogni.
A 4-hez, nekem is hasonló jutott, meg a komáimnak. Egy kis sika-vaka, aztán ha nem volt használható, maradt a pillepalack, meg a csere-bere. Alkalmazkodás!
Az 5-höz. Nálunk csak használt surci volt, újak csak a mesékben szerepeltek a tiszta váltással együtt.
A használt surciba belenyomtam a „Derby deospray”-t, majd meggyújtottam, a benne tanyázó össze nem kívánt élőlény füsté vált. Az okos tisztesek valóban buktak a surci tisztaságára, és gyakran azt mondták, hogy „dzsuás, visszakoz”, nem volt rosszabb mint most a politikusok hülyesége, mindegyiket el kell viselni, mert nincs más lehetőség. Improvizáció!

A 6-hoz. A kiken a vízzel nálunk is voltak gondok, pl: mire sorra kerültem nem hogy csak hideg víz volt, de már ment a „meddig fürdenek még,mán tiszta vízkő a háta”. Azután kint lehetett ácsorogni a fagyos télben a gyönyörű „maciban” várni a többieket. Közben nem tudom miért, de nem fagytunk meg, pedig a „maci” alatt a gatyán és atlétán kívül nem lehetett más, ja és gumi papucsban voltunk, alakzatban mozdulatlan. Erőnlét, edzettség.

Én csak 1 évet húztam le – mint határőr- de tiszta cserém soha nem volt, ha már a kanálgép késével nem tudtam tisztára kaparni a zsávoly alsót akkor kimostam. Ameddig lehetett halasztottam, mert minden másnap szoliztam, és a nedves gatya megfagy az emberen.

Na, de nem panaszkodni akartam. A sorkatonai szoli egy dologra biztosan jó volt, az ember elengedte az anyuci szoknyáját és a saját lábára állt, megtanult – valamilyen szinten- túlélni, alkalmazkodni, és talán tűrni.
Ezek – sok más egyébbel- mind hiányoznak sokakból.

De, egyetértek azzal, hogy az iskolákban más problémákat kellene megoldani, nem újabbakat csinálni.

A vezető pol.hatalom – szerintem- a két vh. közötti állapotokat akarja visszahozni, vagyis lehet majd az iskolában körmöst kapni a pedofil(?) paptól, nyakast a pedellustól, majd mindenkit elzavarnak leventének, és akinek tetszik a drill az elmehet Ludovikásnak.
Remélem azért azt is látjuk, hogy ezek a Don kanyarhoz, bukáshoz vezettek.

 69. Bigjoe(HUN) — 2012-04-29 20:20 

Hát lehet, hogy parázok, de az iszlám egyes csoportjai már a spájzban vannak.
És egy iszlám hitű emberből könnyen lehet mártíromságot vállaló terrorista.
A másik lehetséges ellenség akár azok a pol.erők is lehetnek, akik polgárháborút akarnak.
És végül van olyan szomszédos ország ahol nem vagyunk népszerűek.

 70. tiboru — 2012-04-29 22:42 

Szerintem CSAK olyan szomszédos ország van, ahol nem vagyunk népszerűek :-(

 71. Bigjoe(HUN) — 2012-04-30 12:57 

Esetleg a Sógorék? Talán nem utálnak annyira.

 72. szunditj — 2012-04-30 13:19 

Nos Ön az egy évéből ítélve valamikor a ’90-es évek elején lehetett sorállományú, amikor az Antall-féle vezetés gyakorlatilag romba döntötte az országot és szinte egyik napról a másikra semmire -a honvédelemre pláne- nem jutott annyi pénz, amennyi kellett volna a normális működéshez. A katonaság sem azért lett egy év, majd kilenc hónap, mert jaj szegény fiatalok, hanem mert nem tudták fizetni. Azért juthatott akkor már mindenkinek a legalja. De ez már megint politika.
Előre bocsátom, hogy én nem szerettem katona lenni és ahogy valahol már leírtam, semmi pénzért nem csinálnám újra. Ezt még az idő sem szépíti meg.
Amikor én vonultam ’85 elején Tatára, még máshogy volt. Mi pl. új surranót kaptunk, ami kibírta rajtam másfél évig –persze nem folyamatosan, mielőtt rosszra gondolna-, aztán mikor leadtuk eldobták. Sőt, akkor még a leadott surcikat egy géppel ki is lyukasztották, hogy már ne lehessen tovább használni. Való igaz, mindig ragyognia kellett, a surci állapota mindig jó indoka volt az egrecíroztatásnak. (egyébként a másik a fegyver volt, olyan nem létezett, hogy az kifogástalanul tiszta lett volna) Minden héten volt tisztacsere, amikor a gyakorlót, inget, trikót, törölközőket, molinót, sőt télen a mikádó-külsőt is le lehetett cserélni, ha elszakadt az sem volt baj, mert a mosodában megvarrták. Mosni csak a zoknikat és az alsónadrágokat kellett. Nálunk a zászlóalj épületében minden folyosón volt fürdő és minden nap melegvíz. Igaz hogy a rendszer kicsit alulméretezett volt annyi emberhez, a végére már csak langyos vagy hideg víz jutott. Dobkőn villanyboilerek voltak ott a fürdés lehetősége korlátlan volt.
Konzervekről annyit, hogy minden gyakorlat előtt saját pénzünkön (!) „betáraztunk” egy csomót. Nem azért, mert amit gyakszin kaptunk az rossz volt (inkább kicsit egyhangú), hanem mert –fiatal emberként- soha nem volt elég amit adtak. Ez alól egyedül az ukrajnai gyakorlat volt kivétel, mert ott presztízst csináltak a kajából, minőségben és mennyiségben egyaránt.
Én csak nyolc (!) skulót lőttem el az alapkiképzőben, éles gránátot nem is láttam soha. De megtanultam morzézni (szerencsére soha nem használtuk), rádiókat kezelni, szöveget kódolni TDR szerint, stb. Ennek ugyan az ember a polgári életben nem veszi hasznát, ahogy a katonai szakmák többségének sem, de kevesebb sem lettem tőle. És érdekes volt látni pl. tankokat lőgyakorlaton, vagy végignézni, ahogy pontonhidat építenek a Dunán.
Hogy ma mit akarnak, azt nem tudom (szerintem ők sem), csak sejtem. De ha a napi politikában elmélyülnénk, az meghaladná ennek az oldalnak a kereteit. De (véleményem szerint) egy kötelező sorkatonaság ma sem lenne feltétlenül negatív hatású. 4-max.6 hónap, alapkiképzés + valamilyen szakma, megfelelő feltételekkel és SEMMIKÉPPEN SEM keverve a más-más időben behívottakat. Persze ehhez olyan felkészültségű kiképző-állomány kéne, valamint megfelelő infrastruktúra és felszerelés. És persze pénz, pénz, pénz. És óriási tartalék készletek mindenből, hiszen minek képezni tartalékosokat, ha esetleges behívásuk után nincs mivel felszerelni őket. Ez megint csak pénz, pénz, pénz. Ami nincs. Akkor viszont minek az egész?

 73. szunditj — 2012-04-30 14:08 

Az iszlám terrorizmus sajnálatosan létező napi probléma, de szerencsére minket még nem ért el. Viszont ellene nem lehet reguláris hadsereggel védekezni, hacsak nem megszállva azokat az országokat, ahol a bázisai vannak (úgy sem igazán). Ezt próbálja az USA és a NATO, már amennyire a kettő különbözik. Ha ebben részt vállalunk, tényleg kell hadsereg. Itthon inkább a polgári-védelem fejlesztésével, széleskörű oktatásával, a megfelelő rendőri és karhatalmi erők, nameg a felderítő-elhárító titkosszolgálatok erősítésével lehetne fellépni.
Ellenben olyan, hogy valamelyik szomszéd állam megtámad minket, józan ésszel belátható időn belül nem lesz. Még ha utálnak is minket, ez inkább diplomáciai, mint katonai probléma.
A leginkább valós veszélyt szerintem azok a szélsőséges félkatonai szervezetek jelentik, amelyek vezetői már polgárháborút vizionálnak. De ellenük is inkább a karhatalmi erőknek (beleértve a felderítést is) és a Honvédségnek kell olyan erősnek lennie, hogy egy esetleges támadást idejében el tudjanak fojtani.

 74. szunditj — 2012-04-30 14:53 

7.-es pont. ’79-ben láttam először a Csillagok háborúja c. filmet, utána többször is, mert az egyik kedvencem volt. De máig nem félek attól, hogy egy utcasarkon elém ugrik egy birodalmi rohamosztagos és lekaszál a sugárfegyverével. Pedig sokszor láttam, hogy ott így csinálják.
Ön -ne haragudjon meg érte- eléggé szélsőségesen ítéli meg a katonaságot Szíve joga. Ön szerint az ember tényleg azért megy tisztnek vagy katonának, mert alig várja hogy végre megölhessen valakit? Van olyan aki azért megy pilótának, mert ellenállhatatlan kényszert érez arra, hogy másokat lebombázzon? Vagy harckocsizónak, hogy minél több embert tudjon eltaposni a lánctalppal? Akinek gyilkos ambíciói vannak, az bőven ki tudja élni a civil életben is, elég csak megnézni mindennap a híradókat. Ezenkívül rengeteg áldozata van a szabálytalan közlekedésnek is, gyakran ugyanolyan borzasztóan, mint egy fegyveres támadásnak. Akkor most szüntessük meg a gépjármű vezetést is? És mit gondol mi lenne, ha a látványból és fényképekből okulva senki sem menne pl. mentősnek vagy tűzoltónak? Vagy oda azért mennek, mert élvezik az emberi roncsok látványát, vagy örülnek annak, ha egy narkós lehányja őket? Esetleg piromániások?
Sajnos a világ nem úgy működik, hogy odatartom a másik arcomat is. Ez már akkor sem így volt, amikor ezt a hülyeséget leírták. „Ha békét akarsz, készülj a háborúra!” Szomorú, de ez az igazság! Nekem sem tetszik, de ez van. Bele kell törődni, hogy hadseregekre szükség van, a baj csak az, hogy nem úgy, ahogy nálunk csinálták és csinálják.
Egyébként a hazaszeretet és a hazáért való tenni akarás nem csak abból állhat, hogy fegyvert fogok ha kell, hanem hogy pl. rendesen befizetem az adómat. Csak az nem annyira látványos. De ez már megint politika.

 75. nemharcolok — 2012-04-30 15:03 

Üdvözletem,szép és jó napokat Mindannyiuknak!

Szándékosan megvártam,míg más is reagál Bigjoe fórumtársunk írására,és azt kell,hogy mondjam, szuntditj fórumtárs meglátása ugyanaz-viszontválasz gyanánt-amit én szerettem volna mondani,illetőleg leírni ide.
Mindössze egyetlen dologgal toldanám meg az ő gondolatait,jelesül,hogy nagyon,de nagyon meg kellene válogatni,ki is alkalmas arra,hogy megismerkedhessen a félautomata,vagy automata lövészfegyverek szerkezetével,használatával,a velük való bánásmóddal,és ennek okán ki merem jelenteni,hogy ez a foglalatosság nem tejfelesszájú,vagy éppen kezelhetetlen,diabolikus jellemű,betépett,hőzöngő és hőbörgő,lázadó és a szélsőséges és ordas eszmei irányzatok számára jó „masszát” szolgáltató,de azért mégiscsak taknyosok számára való!

Én bizony támogatnám azt,hogy nagyon komoly pszichológiai tesztsorozatoknak és fizikai próbáknak vessék alá,legalább negyedéves rendszerességgel azokat,akik ezeknek szörnyű eszközöknek a használatával akarnak bíbelődni!
De mindezek ellenére,vagy talán éppen ennek okán,otthon senki ne tarthasson még csak fegyvernek látszó tárgyat sem,mert az nagyon ,sokszor-és az esetek döntő hányadában-halálos,végzetes probléma forrása.
A törvényeket pedig úgy kellene ezzel paralel kialakítani,hogy aki ilyent használ és azzal valósítja meg a bűncselekmény tényét,automatikusan életfogytiglant kapjon,és soha ki ne szabadulhasson a börtönből.
Adnék 48 órát a kinnlevő bármiféle riasztó,lég,gáz,gumilövedékes fegyver,valamint a replikák és játékok -beleértve a soft air gun tipusúakat is-valamint az íjak és íjpuskák beszolgáltatására lőszerrel együtt,ellenszolgáltatás nélkül,de onnantól kezdve nincs tovább pardon.
Fegyverekre és azok kezelésének tudására nincs semmi szüksége a civil társadalomnak semmilyen formában.
A bűnözőt üldözze a rendőrség,rendben az legyen kiképezve,felszerelve, megfizetve,de mindenféle gyanús gondolati hátterű okoknál fogva létrejött polgárőrségekre,militáns és rebellis szellemiségű,őrült és felforgató hagymázas álmokat kergető csoportokra semmi szűkségünk ebben az országban!
Ha valakinek vakbélgyulladása van,azt megoperálja a sebészorvos,de az illető ne akarja magát megműteni,úgy sem sikerülhet!
Így van ez a fegyverekkel is.

 76. Bigjoe(HUN) — 2012-04-30 15:27 

„Adnék 48 órát a kinnlevő bármiféle riasztó,lég,gáz,gumilövedékes fegyver,valamint a replikák és játékok -beleértve a soft air gun tipusúakat is-valamint az íjak és íjpuskák beszolgáltatására lőszerrel együtt,ellenszolgáltatás nélkül,de onnantól kezdve nincs tovább pardon.
Fegyverekre és azok kezelésének tudására nincs semmi szüksége a civil társadalomnak semmilyen formában.”

Ha minden fegyvernek látszó tárgyat be kellene adni, akkor ha – Isten ne adja- egy éjjel XY és csapata úgy dönt, hogy nálunk próbálja le utánozni a legújabb horrorfilmben látottakat. Akkor amíg a polgárőrök, vagy a zsaruk kiérnek addig szórakozhatnak velünk?
Nem gondolom, alapvető jogomnak érzem az önvédelmet, és ha kell élek az elrettentéssel és az önvédelemmel.
Nekem szimpatikus az amerikai minta.
Ja, amióta ember az ember,
bár miből lehet fegyver.

 77. szunditj — 2012-04-30 17:58 

Sajnos határozottan nem tudok egyetérteni Önnel!
Bármiből lehet fegyvert kreálni! A puszta kezünkből is! Akkor még a konyhai evőeszközöket is be kéne szolgáltatni, a körömollóról nem is beszélve. Egyszer még a rendszerváltás előtt hazánkban vendégeskedett egy Észak-koreai katonai küldöttség, akik a Zalkán bemutatták, hogy még egy étkezdei alumínium kanállal is lehet embert ölni, ha éppen nincs más a katona keze ügyében. Az evőpálcikát is lehet szúrófegyvernek használni. Egy poharat is eltörhetek, azzal is lehet szúrni-vágni. Akkor? Sőt, egy erős zseblámpával a szembe világítva is okozhatok maradandó károsodást. Világítsunk gyertyával? De az meg éget. A gyerekek vizipisztolyát is le kellene adni? És a paintball – softball játékfegyvereket miért? Miért nem lehet az a hobbim, hogy ilyesmit játsszak? Mivel ártok azzal bárkinek is?
Ön mérhetetlen pacifizmusában összemossa a honvédelmet az önvédelemmel, sőt a játékkal. Ne tegye! Én speciel egyetértek azzal, hogy mindenkinek joga legyen az önmaga és családja védelméhez. Ez nem azt jelenti, hogy mindenkit lelövök aki közel jön. De aki rossz szándékkal tör be hozzám éjjel, azt jogom legyen ártalmatlanná tenni. Nem feltétlenül úgy hogy megölöm, alapból a legtöbb ember nem képzett gyilkos. De pl. el lehet kábítani sokkolóval, gázzal, vagy leütöm egy széklábbal (mellesleg egyetértek azzal, hogy ha véletlenül belerokkan vagy belehal, az legyen az ő baja). Aztán jöhetnek a rendőrök, ha odaérnek. Éles lőfegyvert csak nagyon szigorú vizsgálatok és tanfolyam elvégzése után, megfelelő indok esetén engedélyeznék bárkinek is. Az, hogy manapság szinte bárkinek lehet, engem is felháborít, de azt megjegyezném, hogy legálisan tartott önvédelmi fegyverekkel nem szoktak bűncselekményeket elkövetni.
A „mindenféle gyanús gondolati hátterű okoknál fogva létrejött polgárőrségek, militáns és rebellis szellemiségű, őrült és felforgató hagymázas álmokat kergető csoportok” pedig összeállnak maguktól, azoknak tilthat amit akar, eleve a rendszer ellen jöttek létre és minden legális és illegális lehetőséget megragadnak céljaik érdekében. Ellenük pedig igenis szükség van felfegyverzett karhatalomra, hiszen az államnak nem csak a polgárait kötelessége megvédeni, de saját magát is.
Fegyverek ismeretének, katonáskodásnak az oktatása iskolákban nem csak fölösleges, de a mai „ifjúság” morálja miatt szinte lehetetlen is. Van rokonom aki középiskolában tanít, onnan sejtem. Sokkal fontosabb lenne balesetvédelmet, elsősegélynyújtást, környezetvédelmet, KRESZ-t oktatni. Mellesleg nem csak a fiataloknak.

 78. untermensch4 — 2012-04-30 18:07 

ha ez a leendő tantárgy tényleg „értelmes” ( aki megtanulja azt könnyebb kiképezni/megtanítani katonának ha pályát választ) és választható érettségi tárgy akkor működhet a dolog. persze itt a tananyag kialakítása kritikus fontosságú lesz, ahogy aggódó hozzászólók írták ha pszichológiailag alkalmatlanoknak veszélyes tudást adnak a kezébe az később sokba kerülhet. a „semmi szükség hadseregre” és a „ki támadna meg minket” érvelés ellenében megjegyezném:
1)ahogy szlovákia és magyarország nato-tag úgy görög- és törökország is. az utóbbi kettő közötti konfliktus elfajulását nem a nato akadályozza meg (nem is állított ilyet senki) hanem az hogy mindkettőnek elég nagy hadserege van ahhoz hogy megvédje magát.
2)minthogy kitört itt északbalkánon a demokrácia, kb 4 évente választások vannak. ha bármelyik országban olyan politikusok győznek akik vmely szomszéd megtámadásával akarnak foglalatoskodni akkor nehéz lenne előrántani egy hadsereget a kalapból.
persze innen az én fotelemből (úgy hogy nem is voltam katona) k**va könnyű okosnak érezni magam, de nem tudok olyan országról amelyik hadsereg nélkül (nem annak használata nélkül) hosszabb távon sikeres (vagy legalább független) tudott maradni.

 79. szunditj — 2012-04-30 18:14 

„Szándékosan megvártam,míg más is reagál Bigjoe fórumtársunk írására”
Amik fölötte voltak, azokat nem olvasta el?

 80. szunditj — 2012-04-30 18:49 

Görögország bedőlésének egyik oka éppen a túlméretezett hadsere.
Én változatlanul fenntartom, hogy egyetlen szomszédunknak sem vagyunk célpontja. Kiegészítve azzal, hogy nálunk is lesznek választások, ahol nagy az esélye annak hogy olyan erő kerül hatalomra, ami célponttá tehet minket, vagy célpontnak tekinthet másokat.
Azt be kell látnunk, hogy a Honvédségünk jelenleg nem alkalmas arra, hogy országunkat bármilyen külső támadástól megvédje. Ha csak azt vesszük, anno a boszniai szerbek hadereje is lazán lerohanhatta volna hazánkat. Ezért fontos a NATO tagságunk. Erre viszont nem könnyű áldozni egy gazdaságilag billegő országban, de ez már megint politika. Sajnos tény, hogy egy olyan országban, ahol a hivatalos statisztika szerint is kétszázezer gyerek éhezik és kb. hárommillió ember él a létminimum küszöbén vagy az alatt, nem kiemelt prioritás pl. megfelelő nehézfegyverzet beszerzése. (megjegyzem, stadionok építése sem kéne hogy az legyen) Még ezt a meglévő és szinte semmire sem elég hadseregünket sem tudjuk megfelelően felszerelni és működtetni. Mindent szét lehet verni öt perc alatt, de újjáépíteni ha szükség van rá már szinte lehetetlen. Kár volt a Honvédséget ennyire leépíteni, szerintem kár volt a sorkatonaságot is megszüntetni. Inkább ésszerűsíteni kellett volna, rövidebb ideig, de valódi képzést nyújtva kellett volna működtetni, mint pl. Svájcban vagy Ausztriában. Csakhogy nem voltunk és vagyunk olyan gazdagok, hogy ezt megengedhessük magunknak. Így most reménykedjünk abban, hogy szomszédainknál a mienkénéél józanabb erők lesznek hatalmon. Egyébként tényleg, miért ne építhetnénk egy Maginot-vonalat körbe a határainknál, az legalább unkahelyeket is teremtene.J
Pusztán a kötekedés kedvéért:
„de nem tudok olyan országról amelyik hadsereg nélkül (nem annak használata nélkül) hosszabb távon sikeres (vagy legalább független) tudott maradni.”
Izland. Egy megfelelő deszanttal gyorsan le lehetne rohanni. Csak minek?

 81. Bigjoe(HUN) — 2012-04-30 19:27 

„Az iszlám terrorizmus sajnálatosan létező napi probléma, de szerencsére minket még nem ért el.”

Az erőszak nyílt formája még nem.
De van olyan politikai párt az országban, amely mögött az iszlám áll a háttérben. Anyagi és szellemi támogatással. Nem is egy „egyszerű” állam, hanem Irán.
Ha belegondolunk – elfogulatlanul-, hogy Irán milyen országokat támogat és milyen célból, akkor ráfogunk jönni, hogy kellenek a rendvédelmi szervek.

Az iszlám fundamentalistáknál az az egyik igen nagy gond, hogy az orvostan hallgatóból is lehet öngyilkos merénylő. Az egyetemeken a vallási tolerancia jegyében már folyik az iszlám térhódítása.
Vagy: Tiszavasvári iráni testvérvárost „kapott”, Irán beruházásokat kezdeményez a térségeben, stb.
Nem mondom, hogy ez zsigerből rossz, de Irán egy olyan állam amely az egész világ elleni háborúra készül az iszlám nevében.

 82. nemharcolok — 2012-04-30 21:30 

Nem igazán értem,hogy a pszichopata gyilkosok esete miként keveredik a mindenkori honvédelem témaköréhez?
Mindegy,akkor beszéljünk hát erről.
Tisztelt bigjoe,ha Önt megtámadja egy csapat ember,mialatt Ön pihen,alszik,akkor Önnek nincs esélye,hacsak nem rendelkezik valami különleges mentális-fizikai „jedi” adottsággal,képességgel
Az önvédelem könnyen átcsaphat ölésbe,aztán a hűvösön is lehet erről még úgy kb. 10-15 évig elmélkedni. (Gondolok itten a „menthető felindulás” és az „arányosság mértéke” című jogi alapvetésekre…)
Nehéz dolog ez,kérem,annyi szent,mert sem Önök közül senki,s főleg én sem azonos módon reagálunk ilyen helyzetekre,de a legáltalánosabb az,hogy lehet valaki akármilyen jól képzett küzdősport-harcos, több támadóval szemben a futás és a menekülés a leghasznosabb védekezés,csak sajnos az emberek 90%-a ilyenkor lemerevedik,lebénul és ripityára verik,aprítják,mégpedig vidáman és hangosan kacagva,élvezve a hirtelen jött fölényt és hatalmat.
Mert ugye az agresszív ember már csak ilyen…..

 83. Bigjoe(HUN) — 2012-05-01 08:28 

Nem kevertem a dolgokat, csak a hozzászólásában lévő, általam korábban idézett részre reagáltam.
De itt egy másik: „Fegyverekre és azok kezelésének tudására nincs semmi szüksége a civil társadalomnak semmilyen formában.”

„Tisztelt bigjoe,ha Önt megtámadja egy csapat ember,mialatt Ön pihen,alszik,akkor Önnek nincs esélye,hacsak nem rendelkezik valami különleges mentális-fizikai “jedi” adottsággal,képességgel”

Nem kell ide semmi hókosz-pókusz, vannak az ilyen esetekre megfelelő eszközök, technológiák, élőlények (nem a szobanövényekre gondoltam) stb; esetleg önvédelmi fegyver/eszköz.

Mivel a poszt eredeti témája nem ez, ezért csak ennyit tennék még hozzá zárásul:
Egy jeles személy mondta:
„Monda azért nékik: De most, akinek erszénye van elővegye, hasonlóképpen a táskát; és akinek nincs, adja el felső ruháját, és vegyen szablyát….”
Lukács ev. 22; 36

 84. rdos — 2012-05-01 09:58 

Görögország és Törökország is NATO tag. Aztán a 70-es évek elején Ciprus miatt összekülönböztek. Ahogy én tudom, a NATO külső féltől védi közösen a tagjait.

 85. rdos — 2012-05-01 10:27 

Valahol olvastam, nem kizárt itt, az előző évezred utolsó évszázadának sorozott (és részben önkéntes) tömeghadseregeiben a frontot megjárt (amerikai?, angol?) gyalogság sacc. 98%-a nem ölt! Direkt az ellenség feje felé lőtt, … Ott volt a fronton, rá lőhettek, őt ölhették, ha egy mód volt rá mégsem ölt.

A maradék 2% fele volt a „hős típus”, aki bár nem szívesen tette, de ha egyszer ez a feladat, legjobb tudása szerint gyilkolászta az ellent.

A maradék 2% másik fele egyszerűen élvezte a gyilkolást (amúgy lehet hogy 96%+2%+2% volt az arány).

Ha igaz a vizsgálat, akkor ha van szakma, ahol pálya alkalmassági vizsgálatot kellene csinálni a bevonulás előtt, hát ez az. Nyilván ez csak a „közelharcoló hadfira” vonatkozik, a „gépesített ölési – sebesítési technikák” alkalmazása nem viseli meg az embert. A tüzér sok esetben nem is látja a célt, a torpedót a vetőcsőbe töltő matróz joggal érezheti, ő csak egy csavar a gépezetben.

 86. kettleb — 2012-05-04 09:57 

Tiszteletem!

A Marshall-jelentés lehet amiről írsz, a normandiai partraszállás után ő és vidám csapata állította össze a jelentést amit idézel. Emlékeim szerint 20% aki egyáltalán használták a fegyverüket, ezekből 1+1 % akik célzott lövést adtak le egy emberre. A lényeg azonban nem változik.Ha olvastad az általam belinkelt cikket /tudom, nagyon hosszú/ akkor látod, hogy a dolog nem Chuck Norrisok tömeges előállításáról, hanem a haza minden irányú,/emberi és természeti katasztrófák/ megvédéséről szól.Operáns kondícionállással növelhető ez 2%, utánna azonban a pszichiáterek lesznek leterhelve.Hál Istennek alapból nem vagyunk gyilkolásra tervezve.A XIX.-sz -ig nem volt irányzék a katonai puskákon.

 87. c639aag — 2012-05-24 20:34 

A Határőrségnél sem volt jellemző a hiányos ellátás. Kakaó, vajaskalács reggelire, nem panaszkodhattunk. Pedig lent, délen határokon átívelő kapcsolatfelvétel is sor került lövöldözés, határőrök elrablása képében.

 88. szunditj — 2012-05-25 19:12 

Érdekes, anno ilyesmiről nem lehetett hallani, csak határvadász-századokról és harcihelikopterek járőrözéséről a határok mentén. Szerintem sokan hálásak lennénk, ha ezt bővebben is kifejtené nekünk. Kicsit hihetetlennek tűnik, de Barcsot is (igaz véletlenül) lebombázták.

 89. zazabeno — 2013-07-02 20:43 

Kicsit elferdíteném a poszt kérdését: néphadsereg, vagy professzionális? (netán is-is) Van millió szempont, én speciel boldogan úsztam meg a néphadsereget anno, mégis azt gondolom, hogy esetünkben nem értelmetlen. No nem népnevelési célzattal, hanem stratégiailag. A professzionális hadseregünk igen kevés feladatra jó (mondjuk egy kínai invázió esetén aligha tartaná magát negyed óránál tovább), viszont egy partizánkodó, önszerveződésképes, honvédő lakosságot legyűrni aligha tudna bárki is. Svájc szerintem remek példa.

RSS feed for comments on this post. TrackBack URL

Szólj hozzá

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.